Infostart.hu
eur:
356.19
usd:
306.93
bux:
134720.16
2026. június 4. csütörtök Bulcsú
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető egy óriáskivetítőn, amely a legutóbbi észak-koreai rakétakilövésről tudósít Tokióban 2022. szeptember 4-én, miután a rezsim közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a kínai határ közelében levő Csagang tartományból. A rakéta kelet felé haladva átrepült Japán felett, mintegy 4500 kilométeres távolságot és 970 kilométeres magasságot érve el. Több mint nyolc hónapja ez volt az első észak-koreai középhatótávolságú rakéta indítása.
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Háborúzni készül Kim Dzsong Un

A háborús előkészületek fokozására szólított fel az észak-koreai vezető a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának évzáró plenáris ülése második napján csütörtökön.

Beszédében Kim Dzsong Un a lőszergyártásért, a nukleáris fegyvergyártásért, valamint a polgári védelemért felelős szektort is megszólította - számolt be a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.

Kim szerint az Egyesült Államok "példátlan mértékű provokációi miatt" a Koreai-félsziget biztonsági helyzete rendkívül veszélyessé vált, és az "antiimperialista állammal" ápolt stratégiai kapcsolatok szorosabbra fűzését nevezte meg célként.

Kitért arra is, hogy Phenjan a múlt héten nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát bocsátott fel, mellyel szerinte Észak-Korea bebizonyította, hogy ellenségei esetleges nukleáris provokációjára habozás nélkül képes lenne megfelelő választ adni.

A rakétakilövés után nem sokkal dél-koreai és japán szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú rakéta jóval nagyobb távolság megtételére is képes, és az Egyesült Államokban is szinte bárhol landolhatott volna.

Észak-Korea az utóbbi időben szorosabbra fűzte kapcsolatait a többi között Oroszországgal, az Egyesült Államok pedig azt vetette Phenjan szemére, hogy katonai támogatást nyújt Moszkvának az orosz erők Ukrajna elleni háborújához, melyért cserébe Moszkva hozzájárul az észak-koreai hadiipari fejlesztésekhez.

Kim más, kulcsfontosságú szektorok megerősítését is szorgalmazta, a többi között példaként említve az acélgyártást, a szénkitermelést, valamint a vidékfejlesztés fontosságát is aláhúzta.

Ugyancsak csütörtökön Jun Szok Jol dél-koreai elnök ellátogatott a két Korea közötti határhoz közeli Jeoncseon megye támaszpontjára, ahol megtekintette a védelmi egységeket. A bázison elmondott beszédében az államfő azonnali válaszlépést helyezett kilátásba Észak-Korea bármely provokációjára.

Jövőre Dél-Koreában parlamenti választásokat, az Egyesült Államokban pedig elnökválasztást tartanak, a dél-koreai hírszerzés pedig csütörtökön azt közölte, nem kizárt, hogy a voksolások közeledtével nő az észak-koreai katonai provokációk száma.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter „késhegyre menő vitákra” számít az EU-ban

Magyar Péter miniszterelnök sikernek tartja, hogy Közép-Európát és Brüsszelt követően alig három héttel az új kormány megalakulása után Berlinben és Párizsban is sikerült megerősíteni Magyarország pozícióit.
Épp most tolják be a rettegett kínai falovat Európába, magára hozza a bajt az autóipar

Épp most tolják be a rettegett kínai falovat Európába, magára hozza a bajt az autóipar

Komoly kihívást jelent az európai autógyártók számára a kínai márkák előretörése, ráadásul az egyik legnagyobb problémájuk most éppen kapóra jöhet a kínai riválisoknak. Miközben több nagy európai autógyár is gyenge kihasználtsággal működik, a BYD, a Chery, a Dongfeng és más kínai szereplők egyre intenzívebben keresik a helyi gyártási lehetőségeket Európában. A vámokkal fékezni próbált kínai terjeszkedés így új formát ölthet, és a kínai márkák már nemcsak exporttal, hanem az európai üzemekből támadhatják tovább a kontinens autópiacát, sokszor éppen azoknak a nyugati gyártóknak a kapacitásait használva, amelyekkel versenyeznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×