Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
319.55
bux:
151537.52
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Enzo Fernández, az angol Chelsea játékosa a gólját ünnepli a labdarúgó-klubvilágbajnokság csoportkörmérkőzéseinek első fordulójában, a D csoportban játszott Chelsea FC-Los Angeles FC mérkőzésen Atlantában 2025. június 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Őrült összegek: rekorddöntésekkel zárt Európa leggazdagabb sportligája, a Premier League

A Premier League klubjai megdöntötték minden idők nyári átigazolási rekordját, miután a kiadások elérték a 3,46 milliárd fontot.

A BBC gyors elemzéséből kiderül, hogy az angol élvonalbeli klubok már jóval túllépték a 3 milliárd fontos határt, amikor az átigazolási időszak utolsó napján Iliman Ndiaye az Evertontól a Manchester Cityhez igazolt – az alapárat tekintve 60 millió fontos összegért –, ezzel pedig a teljes költés meghaladta az egy évvel korábbi, 3,14 milliárd fontos csúcsot.

Nem sokkal az átigazolási időszak lezárulta után vált hivatalossá Enzo Fernández klubváltása is:

az argentin világbajnok a Chelsea-től a Manchester Cityhez igazolt 125 millió fontos összegért, ami brit rekordnak számít.

Az átigazolási időszak utolsó napján összesen 475 millió fontot költöttek a klubok, szemben az előző évi 391 millió fonttal.

A labdarúgás történetének tíz legdrágább igazolása közül három idén nyáron történt – és mindegyik a Premier League-en belüli klubváltás. Sőt, az idei nyári átigazolási időszakban dőlt el az angol élvonal történetének öt legdrágább üzlete közül négy.

A legnagyobb visszhangot kiváltó átigazolás Fernandezé volt. A Manchester City 116 millió fontot költött a Nottingham Forest középpályására, Elliot Andersonra, miközben a Chelsea 117 millió fontot fizetett az Aston Villa játékosáért, Morgan Rogersért.

A Liverpool kezdetben 106 millió fontot – amely összeg később 123 millióra is nőhet – fizetett a Paris Saint-Germain és a francia válogatott támadójáért, Bradley Barcoláért, s ezzel beállította saját klubrekordját.

Az idei nyár húsz legdrágább átigazolása közül mindössze hat olyan szerepel, amely nem angol élvonalbeli klubhoz kötődik. Yan Diomande Real Madridhoz igazolása, Anthony Gordon klubváltása a Newcastle-től a Barcelonához, továbbá Goncalo Ramos a PSG-től a Milanhoz igazolása emelkedik ki ezek közül.

Az angol élvonalban újonc Ipswich Town többet költött új játékosokra, mint olyan klubok, mint a Barcelona, az AC Milan, a Juventus vagy a regnáló európai bajnok PSG. A párizsi csapat egyébként (euróra váltva) 152 millióért vásárolt játékosokat, de így is óriási haszonnal zárt, Barclola, Goncalo Ramos, Kolo Muani, Ibrahim Mbaye és még néhány játékos eladása 334,30 milliós bevételt jelent. Így a végösszeg + 182,30 millió euró.

Kik költötték a legtöbbet? A válaszért vissza kell térni Angliába.

A Manchester City Fernandez leigazolásával 458 millió fontra növelte nyári kiadásait; ez új Premier League-rekordnak számít egyetlen átigazolási időszakon belül, amellyel a klub túlszárnyalta a Liverpool előző nyáron regisztrált 415 millió fontos költését.

Bár a City jelentős összegeket fordított igazolásokra, játékoseladásokból 304 millió font bevételre is szert tett.

A kiadások tekintetében a Chelsea következik a sorban 349 millió fonttal, ám a Kékek 382 millió font értékben értékesítettek játékosokat, így végül 33 millió fontos nettó nyereséggel zárták az időszakot.

A nyári átigazolási időszakban a Tottenham költött harmadikként a legtöbbet (302 millió fontot); a klub célja, hogy elkerülje az újabb küszködéssel teli szezont, és ismét a tabella élmezőnyében harcolhasson a helyezésekért.

Az élvonalba frissen feljutott Ipswich jelentős összeget, összesen 171 millió fontot költött annak érdekében, hogy elkerülje az azonnali kiesést a Championshipbe, ezzel még a Manchester Unitednél is többet fordítottak új játékosokra, a MU 148 millió fontot költött.

Az újonc Hull rendkívül aktív átigazolási időszakot zárt: összesen 18 új játékos érkezett a csapathoz, közülük hatan az átigazolási határidő napján.

A Premier League húsz csapata közül tizenegy is megdöntötte saját átigazolási rekordját, közülük hatan pedig egynél többször is.

Címlapról ajánljuk

Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvény módosítását. A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Nem tetszik a vagyonadó magyar agrárelitnek: inkább így fizetnének

Nem tetszik a vagyonadó magyar agrárelitnek: inkább így fizetnének

A hazai agrárszektor leggazdagabb, többmilliárdos vagyonnal rendelkező vállalkozói élesen bírálják a tervek szerint bevezetésre kerülő vagyonadót. Bár a megkérdezett üzletemberek elismerik, hogy a tehetősebbek fokozottabb közteherviselése gazdaságilag indokolt, a tervezett 1 százalékos elvonást bürokratikusnak, adóelkerülésre ösztönzőnek és hatékonytalannak tartják. Úgy vélik, a meglévő adónemek – például a személyi jövedelemadó vagy az osztalékadó – sávos átalakításával az állam jóval egyszerűbben juthatna több bevételhez. Ha viszont az adót mindenképpen bevezetik, az ebből származó extra forrásokat átlátható módon, célzottan a legelesettebbekre, a közegészségügyre és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására kellene fordítani - írja az Agrárszektor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×