Ahogy arról az Infostart is beszámolt, összesen nyolc, vállalkozókat képviselő szakmai szervezet közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította a fővárosi önkormányzatot, hogy azonnali hatállyal függessze fel a Budapesti Mobilitási Terv 2030 programot, mert álláspontjuk szerint egyoldalúan bünteti a gépjárműforgalmat. A tiltakozó szervezetek úgy vélik, a főváros közlekedésszervezési gyakorlata a gazdasági növekedés gátjává vált. Kiemelték, hogy a gazdaság fejlesztése nem működhet a városi infrastruktúra megújítása nélkül.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara még szeptemberben adott ki egy állásfoglalást annak érdekében, hogy érdemi párbeszéd alakuljon ki a fővárosi közlekedést irányítók és a gazdasági szereplők között, de a dokumentumra nem kapott választ. Az állásfoglaláshoz további hat szervezet csatlakozott, az aláírók összesen 400 ezer vállalkozást képviselnek Budapesten és a fővárosi agglomerációban.
A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a fővárosban nap mint nap közlekedők az elmúlt két-három évben egy olyan „forgalomcsillapító címszó alatt elinduló gyakorlatnak” lettek a tanúi, amely a személygépkocsival való közlekedés egyoldalú visszaszorítását célozta meg. Vereczkey Zoltán tájékoztatása szerint az alapötlettel nincs is problémájuk, nincs ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy csökkenteni kell a személygépkocsik számát a fővárosban, de előtte
„olyan közösségi közlekedés kiépítésére lenne szükség, amelyben a közlekedők, a munkába járók, a vállalkozók is egy élhető városban tudnak élni, mozogni”.
„Mérleget lehet vonni, ez a kísérlet megbukott. Pozitív eredményei nincsenek. Ha már mindig Nyugat-Európára figyelünk, akkor figyeljünk egy kicsit Berlinre is, ahol ezt a konzekvenciát már levonták, és visszaállították a normális forgalmi rendet” – fogalmazott.
A PMKIK elnöke kijelentette: a kormányzatnak, a városoknak, a településeknek, az önkormányzatoknak is az a célja, hogy növekedjen a gazdasági teljesítmény. Mint mondta, különösen igaz ez Budapestre, ahol a turizmusból befolyó bevétel kiemelkedő. Hozzátette: az sem elhanyagolható szempont, hogy ezekből a bevételekből – az iparűzési adón keresztül – az önkormányzat teljesen jogosan haszonélvező.
Vereczkey Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) adatai szerint
ötezer vendéglátó és hétezer kereskedelmi egység zárt be az elmúlt időszakban.
A kamarai elnök közölte: számos vállalkozás „életképtelenné válik", amikor azzal kell szembesülnie a fővárosban, hogy nem tudja megoldani az áruszállítást, a vendégeik, vásárlóik pedig nem találnak parkolóhelyet maguknak.
Lenne más megoldás
Elengedhetetlennek tartja, hogy a fővárosi vezetés minél előbb alkalmazza a citylogisztika (a belváros szervezett áruellátásának, szabályozott tehergépjármű-forgalmának együttes megvalósítása) eszközrendszerét, ami meglátása szerint az egyes funkciók „harmonikusabb együttélést” tenné lehetővé. „Természetesen van megoldás. Ennek egyik eleme, hogy
felhasználjuk azokat a példákat, gyakorlatokat, amelyek egyszerre tudják megvalósítani a környezetbarát és a közlekedésbarát megoldásokat”
– javasolta Vereczkey Zoltán.
A Budapesti Mobilitási Terv 2030 program legkifogásolhatóbb pontjának azt tartja, hogy a személygépkocsik számának 25 százalékkal való csökkentésével komolyan „beavatkoznak az egyén életébe, amire viszont senkinek sincs felhatalmazása”. Úgy véli, inkább a tudatosabb gépkocsihasználat feltételrendszerét kellene kialakítani. Fontosnak tartja a P+R parkolók folyamatos bővítését, valamint a parkolóházak megfelelő csomópontokban, lakókörnyezetekben való tervszerű építését. A PMKIK elnöke szerint ezek a fejlesztések jelenthetnek megoldást arra, hogy „a folyamatosan növekvő gépkocsiállomány ellenére kisebb, gépkocsik által okozott terhelés legyen a közutakon”.
