Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
14-es villamos
Nyitókép: BKK

BKV-béremelés: már a keret felosztásán megy a vita

Elkezdődtek a 2024-es bértárgyalások a BKV-nál. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke az InfoRádióban elmondta: a munkavállalói és a munkáltatói oldal is abban érdekelt, hogy mielőbb megállapodjanak.

Naszályi Gábor az InfoRádióban közölte: a fővárosi önkormányzat és az érintett cégek, intézmények munkavállalói között 2021-ben létrejött, jövedelmi elemekről, bérekről szóló négyéves BKV-megállapodás jövőre lejár.

A felek közötti megállapodás értelmében 2024-ben a minimálbér 15, míg a szakmai bérminimum 10 százalékkal emelkedik. A 2021-ben kötött bérpolitikai megállapodás alapján abban az esetben,

ha ennek a két tételnek az emelési átlaga 10 és 15 százalék közé esik, további 1 százalékkal nő a bérfejlesztésre fordítható keret.

Jelen esetben az átlag 12,5 százalék, így a teljes emelés mértéke januártól várhatóan 13,5 százalék lesz, melynek felosztásáról bértárgyalásokon egyeztetnek a munkáltatói és a munkavállalói képviseletek.

Rendhagyó módon a minimálbér- és bérminimum-emelés a szerződés értelmében már 2023 decemberétől megvalósulhatna, így felmerült a kérdés, módosítanak-e az idei bérmegállapodáson annak érdekében, hogy a béremelés a BKV-nál is már december elsejétől megvalósuljon. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet egyeztetést kezdeményezett a kérdésben mind a tulajdonossal, mind a munkáltatóval.

Kedden online plenáris ülés keretében megkezdődtek a 2024. évi bértárgyalások. A négy évre szóló bérpolitikai megállapodásra hivatkozva a rendelkezésre álló 12,5+1 százalékos keret felosztásában tájékoztatták egymást a felek az elképzeléseikről. A munkavállalói képviseletek alapvető fontosságúnak tartják az alapbér fejlesztését, ezen kívül a szenioritás és a Budapest-pótlék növelésének mértéke kérdéses – a +1 százalék terhére. A jubileumi alap szinten tartása (minimálbér összegéig) szintén elvárás.

A munkáltató álláspontja részben eltér a munkavállalók által megfogalmazottaktól, de a tárgyalások folytatódnak.

Naszályi Gábor elmondta: várják a fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a bérfejlesztésekkel kapcsolatban. „Konkrét számok még nincsenek, hiszen nem ért véget az év. Megállapodás januárban várható, addigra szeretnénk előkészíteni a szerződéseket. Miután pedig megtudjuk a pontos számokat, reményeink szerint a januári bérek már emelt összegben kerülnek majd kifizetésre” – magyarázta.

Kompromisszumra törekszenek

A szakszervezeti elnök szerint mindkét fél célja ez, ugyanis a munkáltató, azaz a BKV és a munkavállalói oldal szándéka megegyezik. Reméli, hogy a tárgyalások eredményesen zárulnak majd, hiszen a 2023-as évre vonatkozó megállapodásban vállalt pontok is teljesültek. Emlékeztetett, hogy 2021-ben forráshiány miatt nem volt alapbéremelés. Egy évvel később kisebb viták alakultak ki a felek között Naszályi Gábor visszaemlékezése szerint, az „idei év azonban már rendezetten zárult”, és várhatóan a jövő évi megállapodás sem lesz veszélyben.

Hozzátette: a legfőbb kérdés az, hogy helyi szinten hogyan tudnak majd megállapodni egymással a munkáltatók és a munkavállalók a felosztásban. „Tavaly és idén is ebben volt a legnagyobb vita, mert más szempontok szerint gondolkozott a munkáltató, az érdekképviseletek pedig nehezen tudták egyeztetni az álláspontjaikat, de végül szerencsére időben sikerült megegyezni” – mondta Naszályi Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×