Hazánk versenyképességének egyik záloga, hogy az egyes hazai szereplők hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. A siker kulcsa, hogy a nemzetközi értékláncokba olyan hálózatokkal kapcsolódjunk, amelyek hazánk kitörési pontként szolgáló iparágainak szereplőit egységes képviseletbe tömörítik. A kormány ennek érdekében fogadta el Magyarország 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési Stratégiáját, melynek célja a klaszteresedési folyamat ösztönzésével és támogatásával hozzájárulni a hazai versenyképesség növeléséhez – közölte a területfejlesztési tárca.
A klaszterstratégia elfogadása és megvalósítása hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez, melynek eredményeként hazánk a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi rangsorában előrelépve, a 15. helyen szerepelhet majd az Európai Unió országai között 2030-ban.
A most elfogadott stratégia célja, hogy Magyarország főbb húzóágazataiban legalább egy-egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés valósuljon meg, összefogva az adott iparág kulcsszereplőit, valamint hogy 2030-ra az összesített bruttó hozzáadott érték 10 százalékát az együttműködésben működő gazdasági szereplők adják.
A magyar kormány jelen stratégiájával az első Széchenyi-tervben már 2001-ben a kelet-közép-európai térségben elsőként megkezdett intézkedését, a regionális klaszterek létrehozását, fejlesztését emeli új szintre. Kiemelt célja, hogy a hazai gazdasági szereplők széles köre kerüljön bevonásra a hálózati gazdaságba és a hazai vállalatok hozzáadott értéke növekedjen az együttműködésben rejlő előnyök kihasználásával. A stratégia fontos eleme a kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés ösztönzése. Prioritás, hogy legyenek Magyarországon olyan kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködések, amelyek összefogják az adott iparág kulcsszereplőit, valamint innovációs partnerségen és kutatás-fejlesztésen alapuló modellek kerüljenek kidolgozásra.
A hazai klaszterfejlődés mérföldköveit áttekintve látható, hogy az együttműködésen alapuló működési modellhez Magyarországon minden előfeltétel adott. Ahhoz azonban, hogy a meglevő klasztereink fejlődni tudjanak és nemzetközi viszonylatban is versenyképesek legyenek, a legmeghatározóbb feladat új szereplők bevonása az együttműködésekbe és aktivitásuk erősítése. A jelenleg működő 26 minősített klaszter összesen 1028 tagot tömörít (átlagos taglétszámuk 39 tag), melyből 944 tag minősül vállalatnak. A hazai klaszterek tagjainak kiemelt jellemzője a magas innovációs aktivitás és a partnerségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs célú (jellemzően akadémiai és ipari szféra közötti) együttműködések megvalósítása.
A hazai klaszter tagvállalatok összesített árbevétele 3 407 milliárd forint, melynek 61 százaléka exporttevékenységből adódik. A tagvállalatok közel 69 000 főt foglalkoztatnak. Bár a 944 klasztertag vállalat számosságát tekintve csak a minimum egy főt foglalkoztató társas vállalkozások 0,46 százalékát teszik ki, mégis számarányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez (nemzetgazdaság összesített bruttó hozzáadott érték 2,29 százaléka).
A klaszterstratégiában részletezett minősítési folyamat során három lépcsőfokon keresztül segíti a kormány a hazai klaszterek fejlődését, minőségbiztosítását. A minősítésre félévente lehet majd jelentkezni, és a már elnyert cím megújítására és szintlépésre is lehetőség lesz.
