Infostart.hu
eur:
377.78
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Érdeklődők a hatodik alkalommal megrendezett Nagy Futam versenyautós bemutatón a belvárosi Astoriánál 2018. május 1-jén.
Nyitókép: Érdeklődők a hatodik alkalommal megrendezett Nagy Futam versenyautós bemutatón a belvárosi Astoriánál 2018. május 1-jén. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Astoria szálló foglyai - brit emlékek '56 Budapestjéről

Az angol Herbert Frederick Rance beszámolója az 1956-os magyar forradalomról a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában jelent meg.

Herbert Frederick Rance angol papíripari kutatómérnök 1956. október 16. és 30. között Budapesten tartózkodott, és belecsöppent a forradalom és szabadságharc eseményeibe. Élményeit még 1959 előtt egy 76 oldalas beszámolóban írta le - szerepel a múzeum által az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A gépelt visszaemlékezést, valamint 28 fényképet, amelyeket a német Heinz Corte készített Magyarországon, Rance családja adományozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Mint írták,

a visszaemlékezés fontos adalékokat szolgáltat a kortárs külföldiek gondolkodásában az 1956-os magyar forradalomról élő képhez.

Herbert Frederick Rance azért utazott Budapestre, hogy október 19. ás 23. között részt vegyen egy nemzetközi papírgyártási konferencián, ám az október 23-án kitört forradalom miatt nem tudta elhagyni a fővárost. Az Astoria Szállóban lakott, amelyet október 23-24-e éjszakáján szovjet csapatok foglaltak el. A harcok miatt a hotelt sem tudta elhagyni.

Október 25-én a brit követ, Leslie Fry és a brit konzul, Joan Fish menekítette ki a szállodából, és három másik tudóssal, a brit Julius Granttel, a nyugatnémet Heinz Cortével és a francia Xavier Wiederkehrrel a brit követségen kapott menedéket. Három napot töltöttek ott, majd október 28-án átköltöztek a Duna Szállóba. Végül október 30-án hagyták el Magyarországot a brit és a francia diplomáciai képviseletek által szervezett kimenekítési akcióban.

Az Astoria Szálló foglyai című kötetben Herbert Frederick Rance visszaemlékezése mellett olvasható Bognár Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában dolgozó történész-muzeológus tanulmánya, a könyv mellékletében pedig Heinz Corte tizennégy fényképe szerepel.

Mint írták, a könyv végigkíséri Rance útját a harcok középpontjában álló Astoriától a brit követségen és a Duna Szállóban töltött napokon át hazajutásáig, a szabadságharcosokkal szimpatizáló, remek stílusban megírt beszámolóból egyedülálló bepillantást nyer az olvasó a forradalom első hetének eseményeibe és Budapest akkori életébe.

A könyvet október 23-án az ünnep alkalmából egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeumban Bognár Katalin, Müller Rolf, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára történésze és Gál Vilmos, a MNM Modernkori Főosztály történész-muzeológusa részvételével.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×