Karikó Katalin a sajtó képviselői előtt úgy fogalmazott, a figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba. Az elismerések nyomán jelentkező érdeklődés lehetőséget teremt arra, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy
az emberek jobban megérthessék a tudományt,
tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.
A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel, és olyanok jutottak szóhoz, akik "akik a Facebookon tanulták az immunológiát". Az emberek, akiknek kérdéseik voltak, nem kaptak választ - mondta a biológus, aki szavai szerint az
őszinte kommunikáció
híve.
Úgy látja, a kutatók és az újságírók közös feladata segíteni az embereket, hogy megérthessék azt, ami körülöttük történik, hogy az, aki érdeklődik, tudományos ismeretekhez juthasson.
A kutató, aki Drew Weissmannal megosztva részesül december 10-én az orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért. Felidézte, 61 éve fedezték föl az RNS-t, 1984 óta képesek a tudósok "egy kémcsőben" RNS-t előállítani, ami bármilyen fehérjét kódolhat.
"Már 2000-ben megalakultak az első cégek, melyek rákellenes vakcinát szerettek volna fejleszteni az mRNS-technológia segítségével" - mondta a szakember, aki ma is ezt tartja az eljárás egyik legfontosabb felhasználási lehetőségének.
Mint mondta, tíz évvel ezelőtt a területtel foglalkozók közül nem gondolta senki, hogy a fertőző betegségek elleni oltás lesz az az első terület, amelyen a megoldás alkalmazást jóváhagyják a hatóságok.
Ma a Moderna olyan ritka betegségek kezelését tűzte ki célul, amelyek esetében valamilyen fehérje hiánya okoz elváltozásokat a pácienseknél. Klinikai vizsgálatok folynak olyan genetikai betegségekkel kapcsolatban is, mint a sarlósejtes vérszegénység, de fejlesztenek megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is - közölte a kutató.
Arra a kérdésre, vajon megszülettek volna-e az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését lehetővé tevő felfedezések, ha Szegeden marad és dolgozik, Karikó Katalin azt válaszolta,
előbb vagy utóbb más is fölfedezte volna azokat a megoldásokat, melyeket ők.
A SZTE-vel tervezett együttműködésekről a kutatóprofesszor azt mondta, keresi a lehetőségeket, hogyan kapcsolódhat jobban be az egyetem életébe. Megjegyezte, most egy kicsit jobb helyzetben van, hiszen ha ír valakinek, akkor azonnal választ kap, ha pedig meghív valakit, akkor talán el is jön.
