A Fiumei úti Sírkert Művészparcellájában a családtagok, barátok és tisztelők utolsó útjára kísérték az életének 101. évében elhunyt Dávid Katalin művészettörténészt, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagját.

Az Istenbe vetett hit és az emberek iránti segítő szeretet egész élete során jellemezte Dávid Katalint. Először az üldözött zsidókat mentette 1944-ben, amiért később megkapta a Világ Igaza címet. A negyvenes évek végétől pedig már az üldözött papokat és szerzeteseket kellett menteni, segíteni - mondta róla Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.

A szertartás végén Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke felidézte az elhunyt és Makovecz Imre barátságát, majd e szavakkal búcsúzott a Széchenyi-díjas akadémikustól: „Dávid Katalin a kortárs magyar tudományos és művészeti élet egyik legnagyobb egyénisége volt. Életpályája, amely egy teljes évszázadot ívelt át, hűen tükrözte a magyar történelem utóbbi száz évének minden fordulópontját.

Az MMA megemlékezése szerint a hazai művészeti és tudományos élet egyik legnagyobb szervező egyénisége, megkerülhetetlen, nagy formátumú személyisége volt.

A trianoni békediktátum következtében Kolozsvárról Szegedre áttelepülni kényszerült, mélyen hívő, tudós családba született. A Mária Kongregáció szegedi elnökeként katolikus szociális programot hirdetett a szegények és kisemmizettek megsegítésére. A háború idején, fiatal egyetemistaként, társaival együtt üldözötteket mentett.

Diplomáját éppen a fordulat évében szerezte, s mivel keresztény, szakrális ikonográfiával foglalkozott, klerikális reakció vádja miatt eltávolították a Szépművészeti Múzeumból. Később az általa vezetett művészettörténeti kutatóintézet éléről, koncepciós perben -- vatikáni összeesküvéssel és jezsuita szervezkedéssel vádolva – ismét elmozdították.

1969-től a az Egyházi Gyűjtemények Szaktanácsadói Testületét vezette. Munkásságának köszönhetően sorban nyíltak, illetve újultak meg az egyházi és felekezeti múzeumok, gyűjtemények, kincstárak: az esztergomi Keresztény Múzeumtól a kalocsai kincstáron keresztül, a sárospataki és pápai református gyűjteményeken át a budapesti zsidó múzeumig.

Itthoni vezéralakja lett a Szent Korona hazahozatalának. Ő volt az, aki elérte, hogy a Szent Korona ne leltári számmal ellátott múzeumi kiállítási tárgy legyen, hanem a Parlament vegye át, az őt megillető módon.

A temetésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.