eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Az Európai Unió zászlói lengenek egy épület előtt Brüsszel európai negyedében 2022. augusztus 5-én. Augusztusban az európai uniós intézmények a nyári szünet miatt zárva tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Megvan, hogy hányan lépnének ki az EU-ból, és kik maradnának

A lakosság 73 százaléka továbbra is elkötelezett az ország uniós tagsága mellett, és 61 százaléka azt várná, hogy azonnal állapodjon meg a kormány az EU-s támogatásokról.

A 2022-ben közös listán indult ellenzéki pártok szavazóinak többsége azt szeretné, ha az ellenzéki pártok közös listán indulnának az EP-választáson – ez derült ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából.

Az MSZP-sek 75 százaléka, a DK-sok 67 százaléka, és a Momentumosok 66 százaléka szeretne közös EP-listát - olvasható a Népszavában.

Elemzői számítások szerint ha az EP választáson együtt indulnának a demokratikus ellenzéki pártok, akkor

a választási rendszer sajátosságai miatt mai támogatottságuk mellett is kilenc mandátumot szereznének, a Fidesz-KDNP tizenegyet, a Mi Hazánk egyet.

Ha külön-külön mérettetik meg támogatottságukat az ellenzéki pártok, akkor a mai demokratikus ellenzék csak hat mandátumot szerezne, míg a Fidesz-KDNP tizenhármat, a Mi Hazánk kettőt.

A magyar lakosság 73 százaléka továbbra is elkötelezett az ország uniós tagsága mellett, 19 százalék szeretné csak, hogy lépjünk ki az EU-ból. A felmérés eredményei szerint a Fidesz-szavazók körében 35 százalékos a kilépés támogatottsága, ám körükben is 59 százalék szeretné, ha tagok maradnánk.

Az emberek közel kétharmada úgy gondolja, hogy családjának életviszonyai szempontjából előnyös az EU-tagság.

Végül a válaszadók 61 százaléka azt várná, hogy azonnal állapodjon meg a kormány az EU-s támogatásokról.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×