A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal most elkészítette az első – adatgyűjtés szempontjából bevezető – jelentési év eredményeinek kiértékelését. Általánosságban elmondható, hogy magas volt a pontatlan adatszolgáltatás aránya, a hivatal szakembereinek számos alkalommal kellett egyeztetniük az állatorvosokkal. A jelentések mintegy harmadánál volt szükség utólagos korrekcióra az adattisztítás során, a hibák leggyakrabban a mértékegység helytelen kiválasztásából, vagy a tévesen megadott állatlétszámból adódtak – olvasható a Nébih honlapján.

A kiértékelt adatok alapján

a felhasznált antibiotikumok mértéke jelentősen eltér a forgalmazott mennyiségektől.

A Nébih ezért felhívta az adatszolgáltatásra kötelezettek figyelmét, hogy a rendszeres és a valóságnak megfelelő jelentés amellett, hogy jogszabályi kötelezettség, kiemelt szakágazati érdek is. Jelentős részben ugyanis ezen adatok tükrözik a Magyarországon zajló folyamatok sikerességét az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben.

Az első év során a hatóság nem szankcionálta a jelentési hajlandóság hiányát, azonban idén ősszel a Nébih újabb ellenőrzési kampányt tervez, ami során a jogszabályi követelményt nem teljesítők már számíthatnak intézkedésre.

A jelentések szerint 2022-ben Magyarországon állatgyógyászati célra legnagyobb mértékben D kategóriába tartozó, azaz óvatosan használható készítményeket alkalmaztak. A beszámoló szerint megnyugtató, hogy A kategóriás, azaz kerülendő, kizárólag humán kezelésre fenntartott hatóanyagot tartalmazó szerek alkalmazásáról egyáltalán nem érkezett jelentés.

Fokozott figyelmet érdemelnek a B kategóriás – korlátozottan használható – készítmények, amiknél az eladások EU-s átlaga évről évre csökken, de Magyarországon mind az eladások, mind a felhasználás terén nagy arányban jelennek meg az adatok között.

Kiemelt cél a jövőben ezen, kritikusan fontos hatóanyagot tartalmazó, B kategóriás szerek használatának visszaszorítása – írja a hivatal.

Az értékelés rámutatott, továbbra is jelentős hazánkban az élelmiszertermelő állatoknál a csoportos kezelések aránya. Ennek túlsúlyát a jövőben az egyedi, célzott kezelés felé kell majd eltolni. A legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyagcsoportok egyértelműen a penicillinek (amoxicillin) és a tetraciklinek (doxiciklin) voltak, azonban a különböző ágazatokban eltérések tapasztalhatóak a „top 5” felhasznált hatóanyagoknál. (További részletek itt olvashatóak.)

A Nébih, az eddigi tapasztalatok és visszajelzések alapján, folyamatosan dolgozik az adatrögzítő felület „felhasználóbarátabbá” tételén. A hivatal a jövőben is várja a rendszert használó állatorvosok észrevételeit, javaslatait – zárul a közlemény.