Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Dienes Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Varga Zs. András, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcell, Czine Ágnes és Stumpf István (felső sor b-j), valamint Schanda Balázs, Szalay Péter, Pokol Béla, Szívós Mária, Salamon László, Horváth Attila és Balsai István (alsó sor b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülését követően, az állami tulajdonú földek értékesítésével kapcsolatban tartott határozathirdetésen 2017. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék a fővárostól elvett három tér ügyében

Az alkotmánybírósági beadvány szerint a kormány megsértette a főváros Alaptörvényben garantált és az önkormányzati autonómia által védett hatáskörcsoportjait, valamint a tulajdonhoz való jogát is azzal, hogy elvette tőle a Podmaniczky Frigyes, a Vörösmarty és a Széchenyi István terek tulajdonjogait, államosítva azokat.

A Fővárosi Törvényszék eljáró bírói tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a három államosított budapesti közterület ügyében – tudta meg az Index.

Mint ismeretes a 2022. évi XXIV. törvény alapján ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba került 2022. augusztus 1-jétől a budapesti

  • Podmaniczky,
  • Vörösmarty és
  • Széchenyi tér,

majd ezeket a közterületeket az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV Zrt.) keresztül az V. kerületi önkormányzat ingyenes vagyonkezelésébe adta.

Miután az ingatlanügyi hatóság a MNV Zrt. kérelmére, a törvény rendelkezései alapján a magyar államot, illetve az MNV Zrt.-t bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat ellen Budapest Főváros Önkormányzata keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken.

Az Index értesülése szerint azonban az ügyben eljáró háromtagú bírói tanács 2023. júniusában felfüggesztette a peres eljárást és beterjesztett egy egyedi normakontroll iránti indítványt az Alkotmánybíróság elé, amely beadvány július 18-án érkezett meg a legfelsőbb taláros testülethez.

Az indítványozó bírók szerint a megtámadott jogszabályi rendelkezések a felperes (a Fővárosi Önkormányzat) tulajdonhoz való jogának olyan fokú sérelmével járnak, ami már túlléphet a jogalkotó számára biztosított autonómiakorlátozás keretein, és sértheti a főváros Alaptörvényben garantált, az önkormányzati autonómia által védett hatáskörcsoportjait, valamint tulajdonhoz való jogát is. A beadványt jegyző bírók szerint önmagában a közfeladat átcsoportosítása, illetve a továbbiakban annak el nem látása nem kompenzálja a felperest a kieső, eddig más közfeladatai ellátását is szolgáló bevételek miatt.

Ezért, mint írják, a tulajdonjog-elvonás vélhetően nem felel meg az Alaptörvényben rögzített értékarányosság követelményének. A vitatott tulajdonjogú fővárosi terek ügyében eljáró bírók így tehát a támadott törvény 248-249. §-ai Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazhatóságuk kizárását kérték az Alkotmánybíróságtól.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×