A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: éveken keresztül arra törekedett a két ország, hogy valamilyen megoldást találjanak a felvetődő kérdésekre, legutóbb június 10-én küldött Magyarország egy jegyzéket, amelyben újabb javaslatokat tett. Ezután jött az a döntés, hogy az Egyesült Államok szigorít a beutazási szabályokon.

"Példa nélküli (...) irreális" kérés, hogy valamely ország adja ki több százezer állampolgárának az adatait, mert minden ország "őrzi és jogi garanciákkal bástyázza körbe" ezeket, Magyarország is ezt teszi - jegyezte meg a politikus.

Hozzátette, hogy mindemellett a bűnügyi együttműködés nagyon jól működött az elmúlt években is, folyamatosan egyeztetnek az egyes bűntetőjogi, nyomozati megkeresések kapcsán. Természetes, hogy az amerikaik megkeresésére a lehető legrövidebb idő alatt válaszolnak.

Amikor ilyesfajta kifogásaik voltak a magyar állampolgárság megszerzése kapcsán, hogy valaki esetleg nem szabályosan szerezte azt meg, akkor elindult az eljárás, ha pedig elmarasztaló döntés született, akkor az illetőt megfosztották az állampolgárságától - közölte az államtitkár.

Rétvári Bence jelezte: Magyarország továbbra is fenntartja a párbeszédet, eljár minden esetben, ha megkeresés érkezik, vagyis együttműködik amerikai szövetségesével.

Magyarország és az Egyesült Államok kormányzata jelenleg ellentétes politikai színezetű. Sok esetben a más politikai táborhoz való tartozás és a más világnézet - a genderkérdéstől a migráción át a háborúkig -, mintha felülírná, hogy a két ország kormányzatoktól függetlenül egymásnak szoros szövetségesei - vélekedett a politikus.

A Belügyminisztérium államtitkára szerint az amerikai döntés inkább szimbolikus lépés, politikai üzenet, mintsem gyakorlati jogi probléma, mert most utazásonként kell digitálisan igényelni a könnyített belépést az Egyesült Államokba, és nem lehet előre két évre korlátlan számú utazásra igényelni. "Ez egy adminisztratív többlet", de nem olyan nehézség, ami ellehetetlenítené a magyarok utazását, mert továbbra is egyszerűsítetten tudnak az Egyesült Államokba utazni, nem kell hozzá vízum.

Rétvári Bence kifejtette: azért sem merült fel, hogy Magyarország kiadja 900 ezer polgárának az adatait, mert a határon túli magyarokat hozná veszélyes helyzetbe, nekik jelentene ez kockázatot. "Nekünk mindig a magyarok érdeke az első", mindegy, hogy valaki a határnak melyik oldalára született, mert aki a határon túli magyarokért nem áll ki, az egy idő után már a határon inneni magyarokért sem szokott - vélekedett.

A politikus elmondta: vannak olyan országok, amelyek nem engedélyezik a kettős állampolgárságot, és vannak olyan politikai időszakok, amikor egyes kormányok kifejezetten hátrányban is részesítenék az ilyen személyeket. Tehát ha Magyarország kiadná az ő adataikat és az adott ország kezébe jutna ez a lista, akkor "nagyon komoly retorzióktól kellene tartania a magyaroknak", akár Kárpátalján is.

Ezért sem teheti meg azt semelyik magyar kormányzat, amelyik felelősséget visel a határon túli magyarokért is, hogy az ő adataikat kiszolgáltassa. Nem lehet azt feltételezni, hogy azért kell egy 900 ezer fős lista, mert lehet egy-két eset, amelyben jogsértő módon kapott valaki állampolgárságot, ilyenkor a jogsértő eseteket kell kivizsgálni, nem 900 ezer embernek potenciálisan hátrányt okozni - mondta Rétvári Bence.

Fontos az hosszú távon is, hogy a magyar állam garantálni tudja mindig az állampolgárai adatainak biztonságát. Amikor egy határon túli magyar közjogi kapcsolatot létesít az anyaországgal, akkor biztos legyen benne, hogy nemcsak annak az országnak a védelmére számíthat, amely országban született, hanem amely nemzeti közösséghez tartozik. Így kvázi dupla védelemben részesülhet a világ bármely országában, és nem egy plusz veszély, hogy neki mint magyar állampolgárnak ebből bármilyen nehézsége származhat - szögezte le az államtitkár.

Azt is elmondta: Magyarország továbbra is partnerország, ugyanúgy igyekszik a lehető leggyorsabban, a legszéleskörűbben és a legkorrektebben eljárni az amerikai megkeresések kapcsán.

Rétvári Bence úgy vélekedett, amikor Amerikában az ottani liberálisok nyomást akarnak gyakorolni, vagy jelezni akarják azt, hogy számukra nem szimpatikus az itteni kormány színezete, akkor ezt megteszik, akár ilyen lépésekkel is. A két ország stratégiai szövetsége kellene, hogy elsődleges legyen, miközben "pártok szintjén elmondjuk, hogy miben nem értünk egyet", de a nemzetközi jogi, a közjogi kapcsolatoknak nem szabad megsínylenie, hogy különbözők a politikai színezetek.