Infostart.hu
eur:
364.21
usd:
314.72
bux:
0
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Structure of concrete and iron that will be the base of a bridge
Nyitókép: Juan-Enrique/Getty Images

Alkotmánybíróság: alaptörvény-ellenes a Lázár János-féle beruházási törvény

Az Országgyűlés által elfogadott törvényszöveget Novák Katalin köztársasági elnök küldte el normakontrollra.

A Lázár János építési és közlekedési miniszter nevével fémjelzett új építési és beruházási törvényt július negyedikén fogadta el az Országgyűlés. Novák Katalin azonban nem írta alá, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, azt kifogásolva, hogy Lázár János miniszter rendeleti úton eltérhet az abban foglaltaktól.

Az Alkotmánybíróság csütörtökön meghozott döntése összhangban van a köztársasági elnök észrevételével, a jogszabály az Alaptörvénybe ütközik, ezért nem is lehet kihirdetni.

Az Alkotmánybíróság megállapította, a jogalkotó a törvényben általános jellegű felhatalmazást adott a törvény szabályaitól való eltérésre. Nem beazonosítható, pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén engedne eltérést, így a miniszteri hatáskör teljes terjedelme és korlátai nem kellően tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók.

Az Alkotmánybíróság szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezés az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt, ezért megállapította, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek.

Lázár János a Facebookon reagált, azt írva, hogy megfontolják a döntést, és hogy a határozat nem befolyásolja a kormány törekvéseit, amellyel teljesen új állami beruházási rendszert kíván létrehozni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Döntött az Alkotmánybíróság a fontos ügyben, a Tisza-kormány azonnal átírná a testület működését

Döntött az Alkotmánybíróság a fontos ügyben, a Tisza-kormány azonnal átírná a testület működését

A kormány hétfőn benyújtotta az Alkotmánybíróság működését jelentősen átalakító törvényjavaslatot, amely a júliusi tizenhetedik Alaptörvény-módosítás részletszabályait rendezi. A javaslat szerint az AB elnökét a jövőben a testület tagjai választják maguk közül titkos szavazással, szigorodnak az alkotmánybíróvá válás szakmai feltételei, és törvényi szinten is átvezetik a 70 éves felső korhatárt. Ugyanezen a napon az Alkotmánybíróság hatáskör hiányában elutasította a Fidesz–KDNP három, az alkotmánymódosítást támadó indítványát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×