Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Látnak még kérdőjeleket a védőnők helyzetével kapcsolatban

Tisztázatlan a védőnői szolgálatok működési finanszírozása a július elsejei államosítás után - mondta az InfoRádiónak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az Országos Kórházi Főigazgatóság ugyanakkor azt közölte: a működési költségeket is a kórházak állják majd.

Tisztázatlan a védőnői szolgálatok működési finanszírozása a július elsejei államosítás után - mondta az InfoRádiónak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A Népszava szerint egy kórház - fedezethiányra hivatkozva - év végéig az önkormányzattól várja például a rezsi kifizetését. Az Országos Kórházi Főigazgatóság ugyanakkor azt közölte: a működési költségeket is a kórházak állják majd. Varga Mónika összefoglalója.

Július 1-jétől, azaz szombattól a védőnői szolgálatokat átveszi az állam az önkormányzatoktól. A kormány célja az volt, hogy egységes munkáltatói háttér jöjjön létre, a védőnők így az irányító vármegyei kórházhoz kerülnek. Ez azonban csak szervezeti változás lesz, az ellátás marad helyben a településeken. Az ehhez szükséges ingó és ingatlan vagyont az önkormányzatoknak ingyenes használatba kell adniuk a védőnői szolgálatoknak.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a védőnői feladatok a helyhatóságoknál voltak jó kézben, ráadásul a fenntartóváltás részletei sem egyértelműek. Nem világos például, hogy a védőnők által használt ingatlanok karbantartása, vagy rezsijük fizetése kit terhel majd.

Az InfoRádióban Gémesi György arról beszélt, hogy nem kaptak ezzel kapcsolatban világos, írásos tájékoztatást.

"Most úgy gondoljuk a nyilatkozatok alapján, hogy esélye van annak, hogy ezeket a költségeket mi fizessük, de erre nincs fedezet."

A Népszava egy birtokába került dokumentum alapján arról ír, hogy egy kórház fedezethiányra tekintettel december 31-éig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese szerint azonban ez csak félreértés lehet. Bábiné Szottfried Gabriella az InfoRádiónak azt mondta, a működési költségek finanszírozása a kórházak dolga.

"Nemcsak a védőnői munkáltatói jogkör kerül át az irányító vármegyei intézményekhez, hanem a NEAK által biztosított finanszírozás is. Ebből nemcsak a védőnők fizetését és a meghatározott pótlékokat kell kifizetni, hanem a különböző, működéshez szükséges költségeket is."

Sok önkormányzat szolgálati lakással és különféle pluszjuttatással igyekezett jól működő védőnői szolgáltatást kiépíteni. A szolgálatok kórházakhoz kerülésével ezek is megszűnhetnek, így egyes védőnőknek akár csökkenhet is a fizetése.

Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke szerint ugyanakkor a többség bére emelkedik majd július 1-jétől. "Nagyon fontos kiemelni, hogy a 18 százalékos béremelést ugyanúgy, mint a többi szakdolgozó, július 1-jétől a védőnők is meg fogják kapni."

Várfalvi Marianna rámutatott: a törvénymódosítás célja az volt, hogy a védőnői fizetéseket is egységesebbé tegyék. A plusz juttatásokat pedig lakóik ellátása érdekében továbbra is biztosíthatják az önkormányzatok.

Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ugyanakkor ez feszültségekhez vezetne, hiszen ha a védőnők kaphatnak önkormányzati szolgálati lakást, akkor a településeken dolgozó rendőrök vagy épp tűzoltók és elvárhatják ugyanezt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×