Rétvári Bence a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a Felelős nevelés - boldog gyerekkor címmel, a szülők világnapján rendezett műhelykonferenciáján kiemelte, a válaszokból is kitűnik, hogy Magyarországon megvan az összhang a gyerekek nevelésében az otthon és az iskola között.

Az államtitkár szerint fontos a szülőknek a gyerekek fizikai biztonsága az iskolákban, és az is, hogy a nevelésben se legyen ellentmondás az otthonról hozott értékekben, ezért is volt fontos az egy évvel ezelőtt tartott gyermekvédelmi népszavazás eredménye.

A társadalmi egyeztetésen lévő új pedagóguséletpálya-törvényről azt mondta, abban jelentős változás, hogy megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógusi tanfelügyelet. Ezen adminisztratív terhek csökkentésével a pedagógusoknak több idejük lesz a gyerekekkel foglalkozni - tette hozzá. Jelezte,

a teljesítménybérezés bevezetése is ezt szolgálja; akik többet foglalkoznak a gyerekek tanórán kívüli iskolai nevelésével, azok több bért kapnak.

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára arról beszélt: a kormány azon dolgozik, hogy a magyar családoknak napról napra könnyebb és jobb legyen.

Kitért arra: a 2010-es "családbarát fordulat" óta több mint harminc intézkedés született a családokért, amelyek nagyrészt anyagi jellegűek, de vannak olyanok is, amelyek a munka és a család közötti egyensúlyt segítik, illetve azt, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek.

Mint mondta, a segélyalapú támogatásokról a munkaalapú támogatásokra helyeződött a hangsúlyt, a támogatások nagy része az adórendszeren keresztül jut vissza a családokhoz.

Hornung Ágnes kiemelte: ezeket az eredményeket szeretnék megőrizni a továbbiakban is, és sokat tett a kormány a munka és család közötti egyensúly jobb megteremtéséhez is. Ide sorolta a bölcsődei férőhelyek számának 90 százalékos növelését vagy a védőnői hálózat fejlesztését.

Fontos a családok védelme, hiszen családok nélkül a nemzet folytonosságát sem lehet elképzelni - fogalmazott az államtitkár.

Fűrész Tünde, az intézet elnöke a KINCS reprezentatív kutatásáról szólva elmondta, abból kitűnik, hogy a család, elsősorban az anya és az apa szerepe a legfontosabb a gyereknevelésben.

Beszámolt arról, hogy megjelent a Család és hivatás című kötet, és megalakult a Nagyszülők a Jövőért Egyesület, amelynek célja a családi értékrendszerek továbbadásának, a nagycsaládban élésnek, a generációk közötti szoros kapcsolatnak a fontosságára felhívni a figyelmet.

A szülők és pedagógusok felelőssége a gyermekek nevelésében című, idén áprilisi, ezer ember megkérdezésén alapuló kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság döntő többsége véli úgy, hogy a gyermek nevelésében elsősorban a családi kapcsolatok a meghatározóak, így a szülők, közülük is elsősorban az édesanyák (94 százalék) és az édesapák (84 százalék) játsszák ebben a legnagyobb szerepet.

A válaszadók kétharmada szerint (64 százalék) a nagymamák szerepe is kiemelkedő a gyermekek nevelésében, 55 százaléka szerint a nagypapa is jelentős hatással van az unokák nevelésére.

A családon kívül nevelést végző pedagógusok közül leghangsúlyosabban az óvodapedagógusok (68 százalék) és az alsó tagozatos tanítók (69 százalék) nevelési tevékenységét ismerik el a kutatás szerint, a középiskolai pedagógusokról a válaszadók 58 százaléka, a felső tagozatos tanárokról 57 százalék gondolta azt, hogy fontos szerepük van a gyermekek nevelésében.

A megkérdezettek döntő többsége (85 százalék) szerint a gyermekek oktatásában, tanításában is az anyák szerepe a legmeghatározóbb, az apák szerepét ennél arányaiban valamelyest kevesebben gondolják hangsúlyosnak (74 százalék).

A válaszadók 75 százaléka szerint az alsó tagozatos tanítóknak van nagy szerepe a gyermekek oktatásában, a középiskolai tanárok szerepvállalásáról 68 százalék, a felső tagozatos tanárokéról és az óvodapedagógusokéról pedig 69 százalék gondolkodik így. A tanórán kívüli foglalkozást tartó szakemberekről a magyarok 54 százaléka gondolja úgy, hogy hatással vannak a gyerekek tanítására.