eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Karácsony Gergely/Facebook

Karácsony Gergely: nem nyugszunk bele ebbe a brutális helyzetbe

A jövő évre tervezett szolidaritási adó mértékének jogszerűsége miatt fordul bírósághoz a Fővárosi Önkormányzat – erősítette meg érdeklődésünkre Budapest főpolgármestere, hozzátéve: már összeállították az ehhez szükséges bírósági peranyagot.

Karácsony Gergely az InfoRádióban úgy fogalmazott, a kormány jövő évi költségvetési tervezete még inkább önkormányzat-ellenes, mint a korábbi évek költségvetései – pedig már azok is óriási pénzügyi terheket raktak az önkormányzatokra, miközben azok feladatai megmaradtak, a pénzük viszont egyre kevesebb. A főpolgármester kiemelte: a jövő évi költségvetésben az önkormányzatok által befizetendő önkormányzati sarcot, amit álszent módon szolidaritási hozzájárulásnak neveznek, 30 százalékkal emelik, miközben az állami normatívákat – amiket az önkormányzatok azért kapnak, hogy az állam helyett bizonyos közfeladatokat ellássanak – az inflációt követő mértékben sem növelik, amit maga a Költségvetési Tanács is nagyon komoly kockázatként értékelt.

„A nagyobb települések, például a Fővárosi Önkormányzat által befizetendő adó brutális mértékben nő” – fogalmazott Budapest első embere. Hivatala számításai alapján Budapestnek a jövő évben 75 milliárd forinttal kellene hozzájárulnia a központi költségvetéshez, ami összességében azt jelenti, hogy a Fővárosi Önkormányzat továbbra is nagyon nagymértékben nettó befizetője a központi költségvetésnek. A Városháza ennek jogszerűségét vitatja, hiszen ez a főváros saját forrásainak az elvonását jelenti, amit az Alaptörvény egyébként tilt – emlékeztetett Karácsony Gergely. „Éppen ezért fogunk perre menni ezzel az intézkedéssel kapcsolatosan.”

A főpolgármester érdeklődésünkre elmondta: a költségvetés tervezetéből azt lehet kiolvasni, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak idén járó 33 milliárd forintnyi normatív támogatás mértéke szerény mértékben, nagyjából másfél milliárd forinttal nő jövőre. Ehhez képest az adó, amit a főváros visszafizet a központi költségvetésbe, a mostani év 58 milliárdjáról 75 milliárd forintra nő.

A kettő közötti különbség közel 40 milliárd forint, így aztán Budapest nettó befizetőjévé válik a központi költségvetésnek

– ismételte meg. Karácsony Gergely úgy véli, az energiakrízis, a megnövekedett költségek és az infláció mellett ez egy megoldhatatlan probléma.

A főpolgármester – aki szerint nem egy pártpolitikai kérdésről van szó, hiszen a kormánypárti irányítású Székesfehérvár is hasonló cipőben jár, amit Cser-Palkovics András is erősen nehezményez – azt mondta: nem azt az elvet kritizálják, hogy a gazdagabb önkormányzatok, amelyeknek több saját bevételük van, valamelyest hozzájáruljanak a központi költségvetés egyensúlyához, hanem annak mértékét, ami Budapest esetében még egy Székesfehérvár-típusú vármegyei jogú városhoz képest is „brutális”.

A főpolgármester kérdésünkre válaszolva azt is közölte: a főváros már most is súlyos likviditási problémákkal néz szembe, hiszen a bevételeik az év meghatározott időszakaiban érkeznek, a kiadásaik azonban állandóak. Ezért aztán a nyári időszakra „túlélőcsomagot” fogadott el a Fővárosi Önkormányzat, aminek fontos részét képezi többek között, hogy a közösségi közlekedés finanszírozhatósága érdekében évközi, három hónapos hitelt vett fel Budapest, amit reményeik szerint a szeptember közepén esedékes adóbevételeikből törleszteni tudják.

„De nem nyugszunk bele ebbe a helyzetbe – ismételte meg Karácsony Gergely. – Kollégáim

már elkészítették azt a bírósági peranyagot, amit hamarosan benyújtunk a bíróságra, amelyben vitatjuk a jogszerűségét a fővárosi önkormányzatot érintő elvonásoknak;

részben a már említett alaptörvényi passzusa alapján, részben pedig a város működőképességét súlyosan sértő jellege miatt. Hozzátette: egy olyan kormányzati elvontást, aminek a jogszerűségét és célszerűségét vitatják, nyilván nem szeretnének befizetni, ezért mennek a bíróságra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×