Mint arról az Infostart is beszámolt, az Országgyűlés döntése értelmében már idén télen igazgatási szünetet rendelhet el a kormány valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervnél, és a Nemzeti Földügyi Központnál. A jogszabály indokolásában a tavaly év végén elrendelt igazgatási szünet pozitív tapasztalataira hivatkoztak.

• Az új szabályok szerint idén még csak téli igazgatási szünet rendelhető el, és az erről szóló kormányrendeletet a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül ki kell hirdetni.
• Jövőre viszont már téli és nyári igazgatási szünet elrendelésére is lesz lehetőség, ha a kormányrendeletet a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig kihirdetik.

Az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak szabadságukat töltik,

a kormányzati igazgatási szervek - külképviseletek kivételével - a feladataikat nem látják el, az ügyek szünetelnek és ügyfélfogadás sincs.

A jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy a különleges jogállású szervek, a polgármesteri hivatalok, a főpolgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterületfelügyeletek is csatlakozzanak az igazgatási szünethez.

Az illetékes miniszter viszont dönthet úgy, hogy egyes halasztást nem tűrő ügyek esetében bizonyos szerveknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell.

A törvény tehát teljeskörűen meghatározza az igazgatási szünet tartalmát, a kormánynak csak elrendelnie kell azt,

annyi időre, amennyire szükségesnek látja.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint az igazgatási szünet időtartama nem számít majd bele az adott hivatal előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a most télen is megtapasztaltak szerint a hivatalokban "meg fog állni az élet". Ami az iratok és kérelmek befogadását illeti, az igazgatási szünet időtartama alatt a hivataloknak nem kell majd biztosítani, hogy mindennap átvegyék a nekik címzett küldeményeket. Földhivatali eljárások során a törvény egy sajátos kézbesítési vélelmet állít fel: ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon kell beérkezettnek és kézbesítettnek tekinteni.

A szakértő szerint az igazi ügyféloldali kérdés az, hogy az igazgatási szünet alatt be kell-e adni a határidős iratot/kérelmet (például fellebbezés)? Az igazgatási szünet alatt ugyanis az ügyintézési határidők szünetelnek, ami nem jelenti azt, hogy az ügyféloldali határidő is szünetelne. Ugyanakkor például a keresetindítási határidő szünetel.

"Úgy tűnik, a jogalkotó nem gondolt arra, hogy ügyféloldalon távolról sem csak a keresetbeadásnak van kötött határideje, hanem például a NAV előtt zajló ügyekben észrevételi, fellebbezési határidők is vannak. Ezekre viszont a konzervatív értelmezés szerint az ügyintézési határidő szünetelése nem terjed ki, tehát a határidős beadványokat – a kereset kivételével – bizony be kell adni (postán vagy elektronikus úton, mivel a hivatal valószínűleg zárva lesz)" - olvasható a Niveus Consulting Group közleményében. Úgy vélik, itt pontosításra szorul a törvény, különös tekintettel arra, hogy az indokolásból sem derül ki a pontos szándék.

A törvény szövegéből arra lehet következtetni, hogy annak alkalmazási köre az összes ismert hivatalra kiterjed a kormányhivataloktól kezdve az önkormányzatokon át egészen a speciális hatósági feladatott ellátó szervekig, mint amilyen a NAIH, MEKH vagy a GVH. Ez azonban nem lesz abban az értelemben automatikus, hogy ha a kormány el is rendeli az igazgatási szünetet, az adott hivatalt felügyelő miniszter szabad kezet kap annak meghatározására, hogy mennyiben működik majd az adott hivatal, hiszen ahogy a törvény indokolásából is kitűnik, vannak olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése nem tűr halasztást.

Nagy kérdés a szakértő szerint, hogy mi lesz a NAV-val, amely ugyanis központi hivatal, amelyre így főszabály szerint kiterjed a törvény hatálya. Viszont az a törvény, amely meghatározza a központi hivatalokat úgy rendelkezik, hogy annak hatálya nem terjed ki a NAV személyi állományába tartozó foglalkoztatottak szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára. Ez a kérdés csak a kormányzati rendelkezések alapján fog majd eldőlni.