129 igen szavazattal és 57 ellenében elfogadta az Országgyűlés azt a Büntető törvénykönyvet módosító javaslatot, amely szerint a jövőben nem büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

Lényeges, hogy a változtatás csak a sajtótermékekre vonatkozik: ha valaki egy blogon, a Facebookon vagy hasonló oldalakon teszi ugyanezt, az továbbra is büntethető marad.

A javaslat indoklásában Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető és Halász János (Fidesz) frakcióvezető-helyettes kiemelte, hogy a módosítás a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre. Ezt évek óta követelte az Európa Tanács és az Európai Unió.

Halász János hangsúlyozta: a büntetőjogra csak végső eszközként lehet tekinteni, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint a sajtóper vagy a személyiségi jogi per az adott helyzet kezelésére már nem alkalmas.

Novák Katalin vétója után került ismét a honatyák elé szavazásra a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény, amelyet eredetileg április 11-én szavazott meg a parlament. A köztársasági elnök azért küldte vissza az Országgyűlésnek a törvényt, mert a korrupció elleni anonim panasztételről szóló részben volt egy olyan passzus is, amely szerint azok ellen is panaszt lehetett volna tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a "gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát".

Aláírás helyett emiatt a rész miatt küldte vissza megfontolásra a képviselők elé a jogszabályt, amit aztán a keddi ülésen a kifogásolt rész nélkül szavaztak meg.

A civil szervezetek egyébként bírálták a törvényt, mert véleményük szerint a korrupciót bejelentők nem kapják meg a szükséges védelmet, miközben tettükkel akár az egzisztenciájukat is kockáztatják a közjó érdekében (munkáltatójuk akár ki is rúghatja őket, vagy egyenesen bűncselekményt követhetnek el, ha olyan adatokat szivárogtatnak ki a munkahelyükről).

Az Országgyűlés 156 igen, 14 nem és 14 tartózkodó szavazattal jóváhagyta a közműszolgáltatások egyszerűsítését célzó törvénymódosító javaslatot. A módosítás alapján az üzletszabályzat változásait nem csupán közzé kell tenni, de elektronikus úton és mobilalkalmazásban is tudatni kell érthető módon az ügyfelekkel.

A változtatás nyomán a korábbi 150 helyett havi 50 ezer számla kibocsátása lesz az a határ, ami felett lehetővé kell tenniük a cégeknek az elektronikus ügyintézést.

Megszűnik a kötelező helyszíni ellenőrzés ügyfélváltozás esetében, de ez kérhető marad,

a túlfizetés elszámolása pedig oly módon változik, hogy már az összeg teljes egésze levonható a következő számlázási időszakban.

Az egyszerűsítéseket szolgálja az is, hogy ha több szolgáltatást is nyújt egy cég, az egyiknél bejelentett adatváltozást átvezethetik a többi szolgáltatásnál is.

A törvénymódosítás kiemelten foglalkozik a védendő fogyasztók helyzetének javításával is. Az eddigi gyakorlattal ellentétben megszűnik az a szabályozás, hogy a védendő fogyasztónak minden év március 31-ig magának kell igazolnia a védendő státusza fennállását. A védendő fogyasztó helyett ezután a közigazgatási szervek kommunikálnak a közműszolgáltatókkal, közvetlenül igazolva a védendő fogyasztó státuszának fennállását vagy változását.

Módosult a választási törvény is, szűk egy évvel a 2024-es önkormányzati és EP-választások előtt - 130 igen, 51 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett. A fideszes módosító javaslatban egyrészt az szerepelt, hogy a választás előtti egy évben ne lehessen időközi választásokat tartani se képviselő-testületeket feloszlatni. Időközi választás helyett a választási lista alapján adhat képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is. Ezt a parlament és a képviselő-testületek működőképességének biztosításával indokolták.

A törvény hatályba lépése után

a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi választás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött.

Másrészt a tízezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak vagy pártszövetségnek, ha kompenzációs listát akar állítani. Ugyanez a szabály érvényesülne a budapesti kerületekben, ahol kompenzációs listája annak a jelölőszervezetnek lehetne, amely a kerületek kétharmadában polgármesterjelöltet állított. Azt is egyértelműsítik, hogy törlik a nyilvántartásból azt kompenzációs listát, amely egy jelölt kiesése miatt nem éri el a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot.

Az Országgyűlés által elfogadott módosítás megnehezíti az ellenzék koordinált jelöltállítását a választások előtt.

A szakképzési rendszer hatékonyabb működését, a duális képzés erősítését célozza a vonatkozó törvény módosítása, amelyet 130 igen szavazattal, 34 ellenében és 23 tartózkodó szavazat mellett fogadott el a parlament. A módosítás érinti a szakképző intézményeket, a szakképzésben közreműködő gazdálkodó szervezeteket, a gyakorlati képzési rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a tanulókat, oktatókat.

• A jelenlegi évi egy helyett két alkalommal köthető - összesen tizenkét hetes időtartamra - határozott idejű szakképzési munkaszerződés, így több tanuló és gazdálkodó kapcsolódhat be abba.
• A jövőben például az őstermelők is duális képzőhelynek minősíthetők. Emellett szakképzési munkaszerződés köthető az egészségügyi szolgálati jogviszony és a közalkalmazotti jogviszony mellett is. Ezáltal az egészségügyi és szociális intézmények saját dolgozóikat is taníthatják.
• Ezután a szakképzésben is önállóan szabályozható lesz a tanítási év rendje, megteremtve ezzel a duális képzés miatt szükséges rugalmasságot.
• A szakképző intézmények a szakmai programjuk összeállításában is nagyobb szabadságot kapnak.
• Bővül a vizsgaszervezésre jogosultak köre, és bevezették a felnőttképzésbe a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanulmányokat.

Igazságügyi tárgyú törvényeket (egy csomagban több mint 30-at) is módosított az Országgyűlés 135 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett.

A szabadságvesztés végrehajtását megváltoztató törvény egy új, átláthatóbb fogvatartotti besorolási rendszert alakít ki a mostani helyett. Egy ötfokozatú kategóriarendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének. Az indoklás szerint az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagáló kategóriarendszer lehetővé teszi a büntetés-végrehajtás személyi állományának hatékony, a fogvatartás biztonságának fenntartásához rugalmasan igazodó beosztását, és

segíti a férőhelyek optimalizált kihasználását.

Létrehoznak egy kreditrendszert, amely figyelembe veszi az elítélt magatartását, együttműködési készségét és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítményt; a megszerzett, illetve a levont kreditpontok alapján sorolják előre- vagy vissza az elítéltet. Az elítéltek kategóriába sorolásának leglényegesebb motivációs eleme az egyes kapcsolattartási formák esetén elérhető kedvezmények. Az előbbre sorolás eredményeként ugyanis az egyes kapcsolattartási formák gyakorisága és időtartama egyre növekszik.

A törvény emellett tartalmaz rendelkezéseket a közjegyzőkről, az igazságügyi szakértőkről, az áldozatsegítésről, továbbá több polgári jogi, szerzői jogi területre vonatkozó szabályozást is magába foglal. Korrekciókat végez el a hagyatéki eljárásról, a közjegyzői nem peres eljárásokról, illetve a fizetési meghagyásról szóló törvénynél is.

Már idén télen igazgatási szünetet rendelhet el a kormány valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervnél, és a Nemzeti Földügyi Központnál - döntött az Országgyűlés 129 igen, 21 nem és 35 tartózkodó szavazattal. A jogszabály indokolásában a tavaly év végén elrendelt igazgatási szünet pozitív tapasztalataira hivatkoztak.

Az új szabályok szerint idén még csak téli igazgatási szünet rendelhető el, és az erről szóló kormányrendeletet a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül ki kell hirdetni.

Jövőre viszont már téli és nyári igazgatási szünet elrendelésére is lesz lehetőség, ha a kormányrendeletet a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig kihirdetik.

Az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak szabadságukat töltik, a kormányzati igazgatási szervek - külképviseletek kivételével - a feladataikat nem látják el, az ügyek szünetelnek és ügyfélfogadás sincs. A jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy a különleges jogállású szervek, a polgármesteri hivatalok, a főpolgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterületfelügyeletek is csatlakozzanak az igazgatási szünethez.

Az illetékes miniszter viszont dönthet úgy, hogy egyes halasztást nem tűrő ügyek esetében bizonyos szerveknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell.

A szövetkezetek működésének rugalmasabbá tételét és az adminisztratív terhük csökkentését célozza a szövetkezeti törvény módosítása, amelyet 139 igen szavazattal, 30 ellenvoks és 16 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. Hétről háromra csökken a szövetkezet alapításához szükséges létszám, ám a természetes személyeknek továbbra is többségben kell lenniük. A változtatás az Országos Szövetkezeti Tanács kérésére pontosítja a másodlagos szövetkezet fogalmát: ez az a szövetkezet, amelynek kizárólag szövetkezetek a tagjai.

• Az Országgyűlés az előterjesztő kezdeményezésére elhalasztotta a gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyi törvényeket módosításának zárószavazását.
• A Ház az előterjesztő kezdeményezésére 148 igen szavazattal, ellenvoks nélkül és 36 tartózkás meleltt hozzájárult az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés visszavonásához.