Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

A pápalátogatás után is lezárva marad a rakpart egy része

Május 1-jén, a hétfői ünnepnapon ismét szabad a rakpart a mozogni és kikapcsolódni vágyók előtt. A rakpartszakaszt a Margit híd és az Erzsébet híd közelében lévő Irányi utcai lehajtó között lehet autómentes környezetben használni május 1-jén.

Folytatódik a népszerű hagyomány, Ferenc pápa látogatása miatt azonban változik az időpont: a pihenni, mozogni vagy edzeni vágyók ezúttal május 1-jén, hétfőn vehetik birtokukba a Pesti alsó rakpartot a Margit híd és az Erzsébet híd közelében lévő Irányi utcai lehajtó között.

A teljes szélességében megnyitott rakpartnak köszönhetően a budapestiek és az idelátogatók csendes, nyugodt, gépjárműforgalomtól mentes környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét. A BKK azt kéri a kerékpárral, rollerrel vagy gördeszkával közlekedőktől, hogy fokozottan figyeljenek a gyalogosokra, főleg a gyermekekre.

fotó: BKK
fotó: BKK

A Margit híd és az Irányi utcai lehajtó közötti útszakaszra a vasárnapról hétfőre virradó éjszakától hétfő este 11 óráig nem hajthatnak be gépjárművel. A déli irányú közúti forgalom az Irányi utcai lehajtón térhet le a rakpartra; a Közraktár utcától északi irányba közlekedők a Havas utcánál hagyhatják el azt.

• Az Erzsébet híd (Irányi utca) és a Közraktár utca között nem szabad az útpályán gyalogolni. A megnyitott rakpartszakaszt déli irányból az alsó rakpart járdáján vagy a felső rakparton közlekedő villamosokkal lehet megközelíteni.

• Az Erzsébet híd pesti hídfőjétől érkezők a Március 15. tér villamosmegállóból déli irányba sétálva érik el a rakpartnyitás helyszínét.

• Teljes átadásáig a Lánchíd és a kapcsolódó járdaszakaszok továbbra is munkaterületnek számítanak, emiatt a megnyitott pesti rakpartszakaszon közlekedők a Széchenyi István térnél letérve az ajánlott gyalogosútvonalat használhatják; erre a kihelyezett tájékoztatók is figyelmeztetnek.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×