Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pixabay.com

Kormányígéret a vitatott törvényről: amint az egyház nem arra használja az ingatlant, amire kapta, elveszti

Az önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy átadják azoknak az ingatlanoknak a tulajdonjogát, amelyekre az egyházak feladatellátásuk mentén igényt tartanak, az egyházakat pedig törvény kötelezi arra, hogy visszaadják, ha nem oktatási célokra használnák az iskolaépületet – tisztázta az InfoRádióban Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az elmúlt hetekben egyebek mellett Óbudán, Újbudán és Békésszentandráson is tiltakozást váltott ki, hogy az egyház igényt tart az önkormányzati tulajdonú épületekre.

Az elmúlt 10-12 évben az egyház számos közfeladatot vett át, egyebek mellett az oktatás, a gyermekvédelem, a szociális és az egészségügyi ellátás területén is.

"Nyilván amikor valaki ellátja ezeket a közfeladatokat, teljesen jogos, hogy azok a területek, épületek, amelyeket erre használ, mindaddig az ő tulajdonukba kerüljön, amíg ezt a tevékenységet folytatják. Ez praktikus dolog, mert mind pályázatokon keresztül, mind a jó gazda szemével jobban tudnak rá vigyázni ezekre az épületekre" - fogalmazott az InfoRádióban Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Békésszentandrás, Újbuda

Békésszentandráson a helyrajzi szám alapján érintett ingatlan 1 milliárdos önkormányzati vagyont képvisel, a területen nem csak az egyház által működtetett oktatási intézmény található. Sinka Imre polgármester az InfoRádiónak azt mondta, összesen 40 ezer négyzetméterből 3 ezer, amit az iskola használ, elfoglal.

"Mellette van egy 40 fős, önkormányzati szálláshely, közmunkaprogramunk központja, szőnek a közmunkásaink például persze szőnyeget, ugyanezen a területen található majdnem egy hektáron a közmunkaprogram mezőgazdasági mintakertje. Van még egy műfüves futballpályánk is" - ecsetelte.

Újbuda polgármestere, László Imre az egyeztetést és a kárpótlást hiányolja; a XI. kerületben négy oktatási intézményt kér az egyház, a kerületvezető szerint ezek egyike sem volt korábban egyházi tulajdonban.

"9 milliárd forintnyi piaci értékről van szó, ez az önkormányzat vagyona. Nyilván a kerület ezzel veszít, nekem nincs más lehetőségem, mint tudomásul venni, nem tudjuk magunkat odaláncolni, a kormány a törvény erejével viheti" - fogalmazott László Imre az InfoRádióban.

A félelmek ellen

Az államtitkár hangsúlyozta, a vita helyett a megegyezés a legfontosabb, a törvény pedig mindenkit kötelez.

"Voltak félelmek, hogy az egyház visszakéri, megkapja, majd utána teljesen másra fordítja az ingatlanokat vagy eladja; nem teheti. Amíg például az oktatási tevékenység ott zajlik, addig kaphatja meg tulajdonba, abban a pillanatban, amikor nem arra használják az egyházak az ingatlanvagyont, amire kapták, vissza kell adniuk, és akkor visszaszáll az önkormányzat tulajdonába" - jelentette ki Soltész Miklós.

Hozzátette, a törvényt decemberben a parlament négyötödös többséggel fogadta el, csak a Momentum és a DK szavazott ellene, a többi párt támogatta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×