Az 1991-es ingatlanrendezési törvény végrehajtását követően derült ki, hogy egyebek mellett városi templomok továbbra is állami vagy önkormányzati tulajdonban maradtak; ezzel a gondolattal vezette fel a törvényjavaslat indoklását Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a parlamentben december 7-én: "A törvényjavaslat a következőt mondja ki: kérésre közvetlenül szakrális, hitéleti célokra épített, de állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, ingatlanhányad, templom, kápolna, amennyiben azt most a tárgyalt módosítás hatályba lépésekor, valamint az igénylés benyújtásának időpontjában is ilyen célokra használták, használják, ingyenesen és áfamentesen egyházi tulajdonba kerül."

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke közben viszont azt hangsúlyozza, hogy az iskola nem szakrális, hitéleti hely, hanem olyan intézmény, amelyet működtet az egyház, és használatra adta át a település. Mindezt arra reagálva, hogy több településen és kerületben iskolákat kér az egyház.

"Újbuda önkormányzatához rögtön négy kérés futott be"

– nyilatkozott László Imre polgármester. Az egyház óvodára, általános iskolára és gimnáziumra tartana igényt a XI. kerület esetében. "Ez a négy intézmény egyike sem volt egyházi tulajdonban korábban. A piaci érték kilencmilliárd forint. Ez az önkormányzat vagyona. Nyilván a kerület veszít; ezt minden egyeztetés mellőzésével, kárpótlás bejelentése nélkül nekem nincs más lehetőségem, mint ezt tudomásul venni" – részletezte.

Az önkormányzaton belül jelenleg egyeztetnek, állást is foglalnak, de "odaláncolni nem tudják magukat", az állam a törvény erejével "minden további nélkül elviheti" az ingatlanokat – folytatta.

A békésszentandrási önkormányzattól azt az iskolát kéri az egyház, amelyet a nyolcvanas években a lakosok téglajegyeiből építettek fel, és 2012-ben kellett átadniuk a fenntartást az egyháznak.

"Ez az iskola 4 hektáros, 40 ezer négyzetméteres területen fekszik, mellette van egy 40 fős, kollégiumból kialakított, önkormányzati fenntartású szálláshely, ezen a területen található egy parkunk, közmunkaprogramunk központja, szőnek a közmunkásaink perzsa szőnyeget, és ugyanezen a területen fekszik a közmunkaprogram mezőgazdasági mintakertje is. Van még egy műfüves futballpályánk is, amit az MLSZ-től nyert pályázaton az önkormányzat, és fenntartási kötelezettségünk van. Összesen a 40 ezer négyzetméterből háromezer az, amit az iskola használ és elfoglal" – fogalmazott az InfoRádióban Sinka Imre polgármester.

Ezek a létesítmények mind egy helyrajzi számon vannak, az ingatlan értéke egymilliárd forint. Az önkormányzat úgy határozott, nem adja át az ingatlant. Most levélben kéri az egyházat, hogy álljon el a kérésétől, legyen továbbra is fenntartó, az önkormányzat pedig továbbra is tulajdonos.

"Szentül megfogadtam, hogy nem írom alá az átadás-átvételi szerződést, bárki más aláírhatja helyettem"

– tette egyértelművé a polgármester.

Gémesi György szerint alkotmányossági aggályok is felmerülnek. "Nyilván mindenről lehet tárgyalni, például arról, hogy az önkormányzatok vagyonkezelésbe adják az iskolákat az egyháznak, ugyanúgy, mint az államosítás során. Ez egy működő modell, és így nem szenvednének vagyonvesztést a települések" – mondta a MÖSZ elnöke, és rámutatott, hogy az egyházi kárpótlás lejárt, ha nem nyitja újra ezt a kaput a kormány, akkor kompenzálnia kell az önkormányzatokat; és minden településnek önállóan kell az Alkotmánybírósághoz fordulnia, a MÖSZ nem képviselheti az önkormányzatokat, csak jogi segítséget nyújthat.

Az ügyben kerestük a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát is, amint nyilatkozik, arról is beszámolunk.