A felmérés szerint a netezők több mint fele (59 százalék) találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31 százalék), adathalászattal (22 százalék) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21 százalék). Személyes adatokkal való visszaélést – amely miatt a leginkább aggódnak – csupán 7 százalékuk észlelt, így vélhetően ennek inkább a súlyossága, mintsem az előfordulási gyakorisága aggasztja a válaszadókat.

Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja gondolkodás nélkül jóvá: 29 százalék esetében oldala válogatja (van, ahol átnézik és módosítják a beállításokat jóváhagyás előtt, van, ahol nem), míg 28 százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja – derült ki az NMHH kutatásából.

A netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra

(78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mailcímüket (72 százalék) és eltulajdonítják a banki adataikat (66 százalék). Bár a kéretlen levelek, spamüzenetek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők körében (60 százalék aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58 százalék) – ami szintén azt igazolja, hogy az esetek általuk érzékelt súlyossága nagyobb szerepet játszik az ezzel kapcsolatos aggodalmaikban, mint ezek gyakorisága vagy bekövetkezésük valószínűsége.

A káros, büntetendő esetek szintén nem kerülik el a netezőket: 73 százalékuk találkozott már ilyennel, legnagyobb arányban valótlanságokkal – becsapós, átverős hirdetésekkel (49 százalék) és álhírekkel (46 százalék). A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37 százalék) és a durva, bántó nyelvezet (33 százalék) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44 százalék), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25 százalék).

A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt:

csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet

az oldal üzemeltetőjének. 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének; 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését; míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt. Az eseteket a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: felük vagy nem tudja megítélni (22 százalék), vagy nem ismeri (28 százalék) a jelenlegi szabályozást.

• 35 százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség,
• 13 százalék tartja azt megfelelőnek és
• csupán 2 százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak.

Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62 százalék).

A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16–75 éves magyar lakosságra. A felmérésből kiderült, hogy az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal. Az okostelefonosok ragaszkodnak a készülékükhöz, hiszen tízből hatan legalább kétóránként feloldják a képernyőzárat vagy ránéznek a telefonjukra.