A portfolio.hu összeállítása kitér arra, Olaf Scholz német kancellár és a többi uniós vezető támogatta a szigorúbb uniós határellenőrzési módszereket. Mint olvasható, bár a határkerítések finanszírozása továbbra is vörös vonalnak számít, az EU hajlandó finanszírozni a megfigyelési technológiát és a határőröket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken kora reggel tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az EU külső határait meg kell erősíteni.

Érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet Karl Nehammer osztrák kancellár, aki szerint a mostani megállapodás azt is jelenti, hogy egy olyan uniós határ menti ország, mint Bulgária, most már felhasználhatja a brüsszeli pénzt a határőrökre és járművekre, majd a saját pénzéből megerősítheti a határkerítést. A kancellár szerint, hogy az Európai Unió tényszerűen fizet a határkerítésekért, noha azt állítja, hogy nem.

Ausztrián kívül több ország, így Magyarország, Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország és Görögország is aláírta a csúcstalálkozó előestéjén a szigorúbb határvédelmi intézkedéseket támogató levelet.

A Népszava a Financial Times tudósítására hivatkozva azt írta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a vitában azt mondta, hogy a magyar határon lévő kerítéssel az egyetlen probléma az, hogy nem elég magas, ezért pénzt kért arra, hogy megnöveljék ötméteresre.

Ursula von der Leyen szerint a vezetők csak abban állapodtak meg, hogy az uniós pénzt infrastruktúrára használják fel, mint a kamerák, őrtornyok és járművek, nem pedig a kerítések építésére.