"Játszunk az Istennel; olyan erők mozdulnak, olyan őrületes energiák szabadulnak fel, amelyeket nagyon nehéz kordában tartani vagy megvédeni magunkat tőle" – mondta Vadász Bence építész. Magyarország a földmozgások szempontjából békésebb területnek számít, de vannak olyan geofizikai területek, ahol sokkal nagyobb erővel és gyakorisággal fordulnak elő földrengések.

Egy ilyen rengésveszélyes területen olyasmivel is számolni kell, amivel egy átlagos tervező nem feltétlenül foglalkozna. A föld mélyéből induló terhek ugyanis sokszor nagyobbak, mint minden más, amivel számolni kell (önsúlyok, szerkezetek terhei, oldalirányból ható erők – szélteher –, hóteher, dinamikus terhek – ha járművek mozognak rajta stb.). A földrengés erői épp azokat a föld alatti szerkezeteket "bántják", amelyek az egész épületet tartják és merevítik.

Vizsgálni kell ilyen területen való építkezésnél:

• fölrengés szempontjából mennyire veszélyeztetett a terület,
• milyen a talaj rétegződése, vannak-e benne rétegvizek vagy lágy részek, amik miatt mozogni tud,
• mennyire szilárd a talaj (mint a Bibliában: a kősziklára és a homokra épített ház),
• ferde-e a talaj, mert az önmagában el tud csúszni, ha megmozdul a föld.

Száz százalékban földrengésbiztos épület nincs, mint ahogy sehol semmiben nincs száz százalékos biztonság. Ám komoly előzetes tervezéssel és szimulációval meg lehet közelíteni ezt a szintet.

"Fontos, hogy milyen az épület merevsége. Minél egyszerűbb szerkezeti rendszer kell hozzá, a bonyolult és sokfelé elágazó formák és kevésbé merev szerkezetek nem előnyösek. Fontos, hogy legyenek merevítőmagok - például ha egy lift- és lépcsőházcsoport végigmegy vasbetonból az épületen és lent egy nagyon mélyre lehatoló alapozásba van belefogva, az meg tud ugyan mozdulni, talán megdől vagy itt-ott károsodik, de egyben marad, ha ez egy tudományos módon előzetesen számítógépeken modellezett szerkezet. Nagy szerepe van az alapozásnak, a környezeti terület megtámasztásának, a többirányú merevítőmagoknak és magának a helynek. Kérdés ugyanis, hogy milyen hatások érik az épületet, mert azok összeadódhatnak rossz irányban" - mondta Vadász Bence.

Arra a kérdésre, hogy

egy, már kész épületen mennyit lehet javítani, hogy jobban ellenálljon egy erősebb földrengésnek,

az építész elmondta: ha ilyen szempontokkal korábban nem számoltak, akkor anélkül, hogy az egészet alapjaiban megváltoztatnák, valószínűleg nem lehet tökéletessé tenni, de javítani lehet rajta.

Törökországban és Szíriában is hatalmas károkat okozott a természeti csapás. A szakember rámutatott: lehet látni egyenesen álló épületeket az összeomlottak mellett, és ezek többnyire új épületek. Vagyis egy kis késésben lehet a terület az épületek felújítása. A szintén földrengésveszélyes Japánban például ha rizikósnak számító területen építkeznek, már hosszú évtizedek óta ennek megfelelő technológiákat alkalmaznak. A török-szír földrengésben azért lehet ekkora a kár, mert valószínűleg még hagyományos módon építkeztek, nem szempont a földrengésvédelem.

(A nyitóképen: Mentőalakulatok tagjai túlélők után kutatnak egy összedőlt épület romjai között a délkelet-törökországi Adanában 2023. február 7-én.)