Az elszabaduló infláció miatt 2022 folyamán a nyugdíjasok háromszor – januárban, júliusban és novemberben – kaptak nyugdíjemelést, aminek összesített eredményeként 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Emellett 13. havi nyugdíjban is részesültek februárban, valamint egy kisebb összegű prémiumot is kaptak novemberben, a maximális összege 10 ezer forint volt – emlékeztetett Farkas András.

Mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a nyugdíjasinfláció múlt évben 15,2 százalék volt, magyarán – csak a nyugdíjemelést figyelembe véve – a nyugdíjak vásárlóértéke 1,2 százalékkal maradt el a tényleges inflációs hatástól, arról nem beszélve, hogy a nyugdíjasok szubjektív inflációérzékelése ennék is több, hiszen számukra a tényleges inflációs nyomás az élelmiszerárakban és az energiaárrobbanáson keresztül csapódik le – tette hozzá.

Farkas András szerint nem vitás, hogy nagyon örül minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő az idén januári 15 százalékos nyugdíjemelésnek, de az már most borítékolni lehet, hogy

ez nem lesz elegendő az idei év inflációjának az ellensúlyozására,

hiszen az előrejelzés, amit a kormányzat is alapul vett, nem 15, hanem 15 és 19,5 százalék közé eső nyomással számol. A szakértő szerint ezért az év eleji emelést biztosan követnie kell majd egy nyári és egy őszi korrekciónak is, ahogyan arra tavaly és tavaly előtt is szükség volt.

A januári 15 százalékos emelés egy alapvető kompenzációt biztosít, amit segíteni fog a jövő hónapban érkező 13. havi nyugdíj is, ami szintén a tavalyihoz képest 15 százalékkal emelt összegben érkezik, vagyis január–februárban három havi emelt összegű nyugdíjban részesülnek a jogosultak, ami jelentős könnyebbséget jelenthet a számukra az árakkal folytatott küzdelemben, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a nyugdíjasok nem az átlagos éves infláció hatásait érzik minden hónapban – ismételte meg a szakértő, példaként említve az élelmiszerárakat, amelyek decemberre 45 százalékra emelkedtek, ráadásul a MNB előrejelzése alapján a drágulás idén további 30 százalékot is elérhet.

A jegybank által megrajzolt pályát alapul véve Farkas András szerint

a pótlólagos nyugdíjemelésnek 5 százalék körüli értéket kell majd elérnie, vagy már június–júliusban, de legkésőbb novemberben.

A szakértő arra is kitért, hogy a 13. havi nyugdíj összege 12 hónapra levetítve olyan, mint ha 8,3 százalékos plusz emelést kapnának a nyugdíjasok, és ehhez képes kell mérni azt, hogy az élelmiszerárakkal és energiaárakkal még ez az emelés sem biztos, hogy elegendő lesz.

A nyugdíjas fogyasztói kosár gyerekbetegsége

Az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosarat (speciális termékek és szolgáltatások összessége) illetően Farkas András egy sarkalatos problémára is rámutatott, a Központi Statisztikai Hivatal adatvételi metódusa szerint ugyanis ezt mindig a két évvel korábbi adatok alapján számolják. Vagyis tavaly és idén még olyan fogyasztói kosarat vesznek figyelembe, amit sem az infláció, sem egyéb kockázati tényező nem érintett, ezért kicsit félrehord a mérése – magyarázta. Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszer, a háztartási energia, a gyógyszer és hasonló kiadás nagyobb hányadot képvisel, mint az átlagos fogyasztói kosárban. A mostani mérésekben, amit figyelembe vesznek az inflációs emeléshez, 30 százalék az élelmiszerkiadás, 8 százalék körüli az energia és 5-6 százalék körüli az orvosi és gyógyszerkiadások aránya, viszont

az elszabadult infláció miatt élelmiszerre akár 50-60 százalékot kell elkölteni a nyugdíjból,

míg energiára 15-20 százalék körüli értéket, magyarán a nyugdíj kétharmadát, akár 80 százalékát „megeszi” az élelmiszerre, a háztartási energiára és gyógyszerekre fordított kiadás. Farkas András újfent kiemelte: a nyugdíjasok sokkal súlyosabban érinti az élelmiszerár-emelkedés, mint az aktív népesség tagjait.

Megítélése szerint a kosár számítása során sokkal jobban figyelembe kellene venni a közvetlen, elmúlt évre vonatkozó fogyasztás arányait, amit a mai digitális adatbázisok segítségével vélhetően meg lehetne oldani. „Semmiképpen nem jó egy ilyen veszélyhelyzetben, amikor az infláció változatlanul rendkívül magas, történelmi csúcsokat dönget és Európa-bajnoki szinten áll, ha egy két évvel ezelőtti, békeidős állapotot veszünk figyelembe, hiszen az feltétlenül alábecsüli a nyugdíjasok tényleges plusz kiadásait” – fogalmazott Farkas András.