Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenus, Kolonics György szobra a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia helyszínén a Fejér megyei Sukorón, az akadémia alapkőletételi ünnepségének napján, 2021. november 25-én. Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Így áll most a Velencei-tó legnagyobb beruházása

Ütemesen készül a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia komplexuma.

A tervek szerint 2024 harmadik negyedévében adhatják át a Velencei-tó partján, Sukorón épülő Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát, amely a már meglévő kajak-kenu és evezőspálya mellett épül.

Az utánpótláskorú versenyzők számára kollégiumi férőhelyek létesülnek, hogy egyéni tanrend szerint tanulhassanak. A Magyar Építők helyszíni beszámolója szerint ezek az épületek már az építési területen magasodnak, de még nincsenek készen. Jelenleg zajlik az uszoda építése: az alaplemez készül és elkezdték a pincei függőleges szerkezetek építését is.

A 3500 négyzetméter alapterületű uszodában helyet kap majd

  • egy 50*25 méteres versenymedence
  • és egy 16*8,5 méteres tanmedence,
  • a pinceszinten a gépészet,
  • illetve a földszinten és az emeleten a kiszolgálóhelyiségek.
  • A versenymedencéhez egy kisebb lelátó is készül majd.

Egy másik épületben lesz a mérési központ, egy fedett tesztpálya. Az udvaron sportpályák létesülnek majd.

Forrás: Magyar Építők
Forrás és további fotók a beruházásról: Magyar Építők

Egy csónaktároló épület megvalósítása is szerepel a tervek között – benne belső medencével a hajós edzésekhez -, ám ez még tervezés alatt áll.

A létesítmény bruttó 55 milliárd forintból valósul meg, az állam fogja üzemeltetni.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×