"Ha az emberek elvesztik a bizalmukat az igazságszolgáltatásban, ennek az intézménynek vége van". Egyebek közt erről beszélt újságírók előtt a Kíúria elnöke Varga Zs. András azt hangoztatta: "valójában a bíróságok környékén olyan mértékben rendben van minden, hogy az elmúlt 25 évben ritkán volt ilyen".

Mint mondta nincs baj az igazságszolgáltatásban. Ugyanakkor megjegyezte, hogy azért vannak olyan döntéseket, amelyeket különösen a pervesztes felek vitatnak, illetve lehetne még tovább rövidíteni az eljárások hosszán. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy éven túli ügy nincs a Kúria előtt.

Megjegyezte, hogy az ügyek elhúzódását megakadályozni hivatott kompenzációs törvény a másodfokú ítélet kihirdetésétől számítja az egy évet, azonban az ítélet kihirdetése után még hónapokig nem kerül a Kúria elé az ügy, de még így sincs egy éven túli eljárásuk.

Az igazgatással, a kirendelésekkel, kinevezésekkel kapcsolatos kritikákat felfújt, lufi jellegű problémáknak nevezte.

Emlékeztetett: az InfoRádió hétfői adásában Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter beszélt arról, hogy nem a jogállamisági feltételességi eljárás keretében, hanem nagy valószínűséggel a magyarországi újjáépítési terv vonatkozásában az Európai Bizottság jelezte, problémát lát az uniós források felhasználásánál, ha az igazságszolgáltatás függetlensége keretében általuk említett problémás pontokon nem segítenek jogalkotással. Ezek jórészt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti hatáskörmegosztást érintik, amit a miniszter nem tartott javíthatatlannak vagy problematikusnak.

Úgy látja, az a baj, hogy körülbelül húsz évvel ezelőttig volt Európában és a rendszerváltozás első évtizedében Magyarországon is egyfajta ki nem mondott megegyezés, hogy a politikai erők a vitáikból kihagyják a bíróságokat.

Varga Zs. András szerint nincs szükség reformra;

ami Magyarországon az igazságszolgáltatás környékén zajlik, jó irányba halad.

A hatásköri vitákról azt mondta: azt kell vizsgálni, hogy a gyakorlat a hazai törvényeknek és az európai szokásoknak megfelel-e. Az előbbi felvetésre határozottan igennel felelt, az utóbbira pedig azt válaszolta, hogy az uniós tagállamok gyakorlata között nincs két egyforma, van, ahol nincs is bírói tanács, vagyis nincs európai gyakorlat.

A bírói kinevezésekkel összefüggésben hangsúlyozta: 12 éve töretlen a kinevezési gyakorlat, az OBT eddig minden évben elfogadta az OBH és a Kúria elnökének beszámolóját, idén pedig törvénytelennek találta a kinevezéseket.

Arra a kritikára, hogy sok kirendelés történt, azt felelte: ennek elsősorban a járvány volt az oka.

Azzal összefüggésben, hogy a Kúriára érkeztek a bírósági szervezetrendszeren kívülről is bírók, azt mondta: vannak olyan országok - például Spanyolország -, ahol ez előírás. A közigazgatási kollégiumot példaként említve azt mondta: a normakontrollt az Alkotmánybíróságon vagy a Kúrián lehet megtanulni, nem véletlen, hogy amikor ezt a hatáskört a Kúria visszakapta, az első két érkező bíró korábban az Alkotmánybíróságon dolgozott.