eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pixabay

Nagy port kavart a főváros több területére érkező 30-as sebességkorlátozás

Terézváros polgármestere nem várta meg, amíg elkészül a főváros egészére érvényes forgalomkorlátozási koncepció, és bejelentette, hogy 30 kilométeres sebességkorlátozást vezetnek be. Ez a VI. kerület összes olyan utcájára vonatkozik, ahol nem közlekedik BKK-járat. A döntést Erzsébetváros polgármestere és a Magyar Autóklub bírálja. Megszólalt a Levegő Munkacsoport is.

Terézváros momentumos polgármestere, a környezetszennyezés csökkentésével és a balesetek megelőzésével indokolta a 30 km/órás sebesség korlátozás bevezetését. Soproni Tamás az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy a kis utcákban lakók közül sokan panaszkodnak a zaj, a gázt taposó sofőrök miatt. Emellett a kerületben rengeteg az iskola és az óvoda is, amelyek környékén biztonságosabbá tehető a közlekedés, ha csökken az autók sebessége.

A terézvárosi polgármester azt is közölte, hogy a sebességkorlátozás bevezetésével egyidőben a kerületben a jobbkezes kereszteződéseket kiemeltté alakítják a szabályok betartása érdekében. Kifejtette még, hogy az autók leginkább gyorsításkor szennyezik a levegőt, így a lassabb tempó a légszennyezést is mérsékli majd.

Ellenben a Magyar Autóklub nem ért egyet a döntéssel, mert szerintük utcánként kellett volna megvizsgálni, hogy hol van szükség ilyen szigorításra. A szervezet jogi képviselője, Kovács Kázmér ügyvéd szerint vannak olyan helyek, ahol éppen a kisebb sebesség a balesetveszélyes.

Bírálta a terézvárosi kollégája bejelentését az erzsébetvárosi polgármester is. Niedermüller Péter azt mondta a Népszavának, hogy a VI. a VII. és a VIII. kerület összehangoltan, egyszerre akarta bevezetni a sebességkorlátozást. A DK-s politikus szerint a momentumos Soproni Tamás a bejelentéssel "kissé előreszaladt".

A Népszava egyébként azt is megírta, hogy a Budapesti Közlekedési Központnál már készül egy átfogó forgalomcsillapítási koncepció, amely a BKV-járatok által használt utakon 50, a mellékutcákban 30, a lakó-pihenő övezetekben pedig 20 kilométeres sebességkorlátozást vezetne be, 2023-tól.

Az ügyben megszólalt a Levegő Munkacsoport nevű környezetvédő szervezet is. Vargha Márton, közlekedési téma felelős azt mondta az InfoRádiónak, hogy ők már régóta szorgalmazzák a 30 km/órás sebesség határ előírását a lakott területeken.

"Az autósok két kereszteződés között előbb gyorsítanak, hogy elérjék a megengedett 50 km/órás sebességet, majd a fékre lépnek a következő keresztutca előtt. Ez az állandó gyorsítás, lassítás nemcsak üzemanyagpazarló, hanem növeli a levegő szennyezettségét is. Viszont 30 km/órás sebesség korlátozás esetén mindez jelentős mértékben csökkenne."

A szervezet egy általános 30-as sebességkorlátozást vezetne be és a kivételeket jelölné tábla – azokat az útszakaszokat, ahol ennél gyorsabban lehetne menni. Mint mondta, az ENSZ indított már erre egy világszintű petíciót, és az Európai Unióban is dolgoznak azon, hogy városokban 30 km/órára csökkenjen a járművek megnegedett legnagyobb sbessége. Mint mondta, Grazban már a múlt században bevezették az általános 30 km/órás sebességet, a legújabb példa pedig Brüsszel, ahol 2021. január 1-je óta az általános sebesség már ennyi és csak a gyűjtőutak képeznek ez alól kivételt.

Vargha Márton azt is felülvizsgálná, hogy indokolt-e a városokban a 70km/órás sebesség engedélyezése. A nem lakott területeken ezt meg lehet szerinte tenni, de például a Váci út városi szakaszain vagy a Budaörsi út egy jelentős részén túlzásnak tartja.

A Levegő Munkacsoport nem ért egyet a Magyar Autóklub utcánkénti felülvizsgálati javaslatával. A szervezet szerint az lenne az ideális, hogy ha mindenütt, egységesen 30km/óra lenne a maximális sebesség, mert ha egyes utcákban eltérnek ettől, akkor az eltérő szabályokra való figyelés elvonhatja az autósok figyelmét a vezetéstől, ami szerinte kifejezetten balesetveszéles.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×