eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) tárgyal Bisera Turkovic bosznia-hercegovinai külügyminiszterrel (b2) a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szijjártó Péter még az előző napinál is bizakodóbb gázügyben

A külgazdasági és külügyminiszter nonszensznek nevezte az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatban megfogalmazott rasszizmusvádakat.

Az Európai Unió történelmi felelőssége, hogy lendületet adjon a nyugat-balkáni bővítésnek, ennek elmaradása súlyosan sértené a közösség és benne Magyarország biztonsági érdekeit - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután boszniai kollégáját fogadta.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bisera Turkoviccsal közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború tükrében Magyarország semmiképp nem szeretné, ha déli irányból is hasonló típusúbiztonsági kihívásokkal kellene szembenéznie a következő években.

"Az Európai Unión most valóban történelmi felelősség van, ami abból áll, hogy végre kapjon lendületet a bővítés a Nyugat-Balkán irányában.

Ha ez a bővítés elmarad, ha folytatódik a késlekedés, akkor az Európai Unió és benne Magyarország biztonsági érdekei súlyosan sérülnének" - fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy bár a tagjelölti státusz megadása üdvözlendő Moldovának és Ukrajnának, az EU "rendkívül súlyos hibát" vétett, amikor "kettős mércét alkalmazva" nem így járt el Bosznia-Hercegovina és Georgia vonatkozásában is.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Bosznia-Hercegovinában kevés ügy körül alakul ki igazi egység, de az európai uniós integráció például ilyen, a tagjelöltség megadása így meg tudta volna erősíteni a pártok együttműködését és ezzel együtt az ország stabilitását.

Emlékeztetett rá, hogy a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának tagjai közös levélben kérték a helyzet gyors orvoslását, pontosabban azt, hogy az Európai Tanács októberben tűzze napirendre a kérdést, legkésőbb pedig a decemberi csúcstalálkozón szülessen is meg a döntés erről.

Majd hozzátette: fontos a tiszteleten alapuló párbeszéd a nyugat-balkáni vezetőkkel, a fenyegetőzést és a szankciókat a magyar kormány nem tartja követendő útnak.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország nem pusztán szavakban, hanem tettekben is Bosznia-Hercegovina mellett áll. Integrációs szakértőt delegáltunk a külügyminisztériumba, évek óta ellátjuk a NATO összekötő nagykövetség pozícióját Szarajevóban, a nemzetközi közösség főképviselőjének helyettese is magyar, illetve 164 katonával hazánk az egyik legnagyobb kontingenst adó ország az EU békebiztosító műveletében - sorolta.

Végezetül kiemelte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta az 500 millió eurót, és a növekedés üteme idén is 31 százalékos. Továbbá bejelentette, hogy a WizzAir légitársaság jövő évben megnyitja negyedik bázisát a nyugat-balkáni országban, Mostarban.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter nonszensznek nevezte az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatban megfogalmazott rasszizmusvádakat. "Tizenhat éve dolgozom személyesen, közvetlenül Orbán Viktor mellett, így teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy a miniszterelnök politikájának egyik szíve közepe éppen az, hogy zéró tolerancia van érvényben mind az antiszemitizmussal, mind a rasszizmussal szemben" - mondta.

Úgy fogalmazott, hogy a 2015-ös migrációs válság óta folyamatosak a támadások, a kormány minden hasonló kijelentését "kiforgatják".

Frans Timmermanst, az Európai Bizottság bírálatokat megfogalmazó alelnökét pedig "az EU történelmének egyik legkártékonyabb politikusának" minősítette.

Továbbá tudatta, hogy még az előző napinál is bizakodóbb a szerződéses mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz piaci beszerzéséről szóló, "a szélrózsa mindkét irányában" folytatott kereskedelmi-politikai tárgyalásokat illetően.

Kijelentette: "a magyar adófizetők pénzén megvásárolt, magyar tárolókban elhelyezett földgázt úgy fogjuk felhasználni, hogy az a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekét szolgálja, ebben nem ismerünk kompromisszumot".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×