Terjedelmes interjút adott pénteken a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök. (A beszélgerést itt lehet meghallgatni.)
Elsőként az európai energiaválságról beszélt.
"Európában háborús árak vannak. Senki sem gondolta volna február 24-én, hogy nem csak egy háború tör ki Oroszország és Ukrajna között, hanem lezárul egy korszak, és belépünk a háborúk korszakába. Mi igyekszünk kimaradni, de a konfliktus az európai gazdaság területén is zajlik" - mondta a kormányfő.
Szerinte két nagy csata jön most:
- rezsiküzdelem
- munkahelyekért folytatott harc, mivel az európai gazdaság zsugorodni kezd majd.
"Azt tanácsolom mindenkinek, hogy
akinek van munkája, állása, becsülje meg,
mivel a következő hónapokban recesszióval kell megküzdeni" - figyelmeztetett.
Mint kijelentette, az áram és a gáz ára 5-6-szorosára nőtt, most a legfontosabb az lenne, hogy Brüsszelben belátják, tévedés történt a szankciós politikával.
"Eleinte azt hittem, csak lábon lőttük magunkat, de az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és most levegő után kapkod" - hozott hasonlatot.
Bejelentette, újabb operatív törzset hívott életre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vezetésével, a feladata az lesz, hogy újabb rezsivédelmi intézkedésekre tegyen javaslatot.
Részletesen számot adott a már csütörtök óta ismert energiavédelmi intézkedésekről, a nagyfogyasztók extra adójáról, az exportstopról és a mátrai erőmű újraindításáról, valamint a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbításáról.
Orbán Viktor azt mondta, a baloldal továbbra is a nyugat-európai véleményt osztja a rezsicsökkentés mentén.
Hogy az emberek megértik-e a rendkívüli intézkedéseket, arról azt mondta, "nem vagyunk egyformák, de mindenki számol, aki költségvetést tervez, számolgatják, hogy valami belefér, valami nem fér bele".
Szerinte "rosszabb, mint a kommunisták" szemlélete az, amelyet Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke képvisel, hogy bezáratják az olcsó energiát termelő atomerőműveket, aztán elveszik a gázt másoktól. "Ez tőről metszett imperialista hozzáállás" - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint le kell ülni tárgyalni az oroszokkal, tűzszünetet kell elérni, aztán megteremteni a béke feltételeit.
Kata
A katás átalakításról is beszélt a miniszterelnök.
"Jó döntésnek tartom és szükségesnek. 2012-ben azok között voltam, akik kigondolták a katát. Régen ezeket a vállalatokat maszekoknak hívták, számukra egy kedvező adóformát kívántunk létrehozni. Aztán a cégek rájöttek, hogy az alkalmazottaik menjenek át katába. Így aztán felszaladt a katások száma 450 ezerre, közülük viszont nagyjából 300 ezren fiktíven számláznak, valójában alkalmazottak.
Az nem fog menni, hogy 450 ezer ember nem fizet be a nyugdíjkasszába annyit, amennyit kellene. Elbír az ország 100-150 ezer katást, de 450 ezret nem.
A katakiskapukat bezártuk, nem fogjuk újranyitni" - fogalmazott.
Mindenkinek azt ajánlja, a szeptemberi változások alkalmáig mindenki nézze át, milyen lehetősége van.
A tiltakozásokból szerinte a baloldal politikai hasznot akar húzni, de kéri a katásokat, hogy értsék meg, "milyen helyzet van".
Háború - határőrizet
Jelezte, a háború mentén nincs szó mozgósításról a szó hagyományos értelmében, mert csak "belül" kell mozgósítani a hadseregben, civileket nem fognak behívni.
"A keleti határhoz a NATO is újabb erőket vezényel" - mondta.
A déli határon is "durvul a helyzet", ezért a gyakorlatozást végző katonák helyére a rendőri erőket megszilárdító csapatokat.
"Ma délután alá tudom írni a határvadászokkal kapcsolatos rendeletet, a fizetésüket beállítottuk, 2000 ember toborzását kezdjük meg" - közölte. Ezt a számot később 4000-re tervezik emelni, az érintettek 3 éves szerződésre számíthatnak.
Hogy a háború kinek az érdeke, arról azt mondta, nehéz erről beszélni, mivel "nem mindig van úgy", hogy a háború haszonélvezői robbantották ki azt, most például
Kína nyer, Amerika nem veszít, Európa pedig szenved,
de vigyázni kell a megfogalmazásokkal.
