Pikó András polgármester a Portfoliónak nyilatkozva elmondta, hogy a vagyongazdálkodási tervnek talán a legjelentősebb része, hogy mit kezd a kerület a mintegy 130 önkormányzati tulajdonú bérházzal. Egy részüket lebontásra ítélték – helyükön közterület lesz –, vagy többségük esetében eladják a telket, a többit viszont bérlakáskánt tartják meg. Megjegyezte, a bontandó házak telkeinek értékesítése során azonos versenyfeltételeket fognak biztosítanak az érdeklődőknek. „Az önkormányzatnak is ez a legjobb gazdaságilag, hisz a nyílt versenyben sokkal jobb árat kaphatunk az ingatlanjainkért, másrészt komoly fejlesztőket tudunk a kerületbe vonzani” – fogalmazott.

A VIII. kerület első embere kérdésre válaszolva kifejtette: Budapesten belül Józsefvárosban van a második legtöbb önkormányzati tulajdonú bérlakás, csak a XIII. kerület előzi meg. Ez számszerűsítve

4100-4200 bérlakást, illetve 130 önkormányzati házat jelent,

nincsenek bennük magántulajdonú lakások, így az önkormányzat maga dönthet a sorsukról. A lakások kétharmad, mintegy 2800 található ebben a 130 házban, a többi elszórva társasházakban, amiket szeretnének megtartani.

Pikó András szavai alapján a 130 bérház felmérése során kiderült, hogy 29 olyan állapotú, aminél az önkormányzatnak nincs további lehetősége a felújításra, és építészeti vagy várostörténeti értéket sem képviselnek, így ezeket bontásra ítélték. Pontosabban hét rossz állapotú házat – várostörténeti értékük miatt – mégis megőriznek, csak a funkciójuk fog megváltozni, további hármat pedig lakóházként felújítanak és mégse bontanak le. Emellett van körülbelül 1500 önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség, ezek egy része felújításra szorul, másik részüket már felújítani sem éri meg – tette hozzá a polgármester, azt is elárulva, hogy nem tervezik új bérházak építését, az eladásokból származó bevételt inkább visszaforgatják az bérlakásállomány és a maradék bérházak felújításába.

Az interjúból többek között az is kiderül, hogy az Orczy negyedben lévő 145-ös tömbben indul egy nagy fejlesztés, miután az önkormányzat hét telkét vásárolja meg a Semmelweis Egyetem, hogy biomechanikai kutatóközpontot hozzon létre. A József utcában található három egymás melletti telekre pedig egységes pályázatot fognak kiírni, nem darabonként, hanem egyben hasznosítva ezeket. Főleg a Magdolna negyedben

lesznek olyan épületek, amiket azért fognak lebontani, hogy a helyükön park legyen, de van olyan iskolaépület, aminél a közösségi funkció kialakítását támogatnák

– tette hozzá.

Pikó András azt is hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a fejlesztések illeszkednének a Józsefvárosról alkotott víziókba. Ezért fogadták el májusban az új JÓKÉSZ-t, a Csarnok, a Corvin, a Magdolna, az Orczy és a Losonci negyed kerületi építési szabályzatát, ami július 1-jén lépett életbe. Ez szabályozza a beépítési lehetőségeket, a túlépítés elkerülése érdekében csökkenti a nagy telkek teljes területén, valamint az utcafrontokon a beépítés mértékét. „Meggyőződésem, hogy ezzel a már itt élők és az újonnan beköltözők életminőségét egyaránt javítjuk.”

A vagyongazdálkodási terv több részből áll és 2029-ig tart.

„A vagyongazdálkodási terv meghatározza, hogy mit kívánunk eladni, a lakásgazdálkodási terv azt, hogy hány és milyen lakást újítunk fel, a bérházfelújítási programunk pedig azt, hogy a befolyó pénzből mit fogunk fejleszteni” – fogalmazott a polgármester. Elmondása alapján jelenleg 50 önkormányzati bérházat jelöltek ki felújítandónak, és 29-et fognak eladni közép-, vagy hosszú távon. 23 bérház a következő két évben felújításra kerül, bár csak a legégetőbb munkák tekintetében – valahol a vízvezetéket, valahol a villanyvezetéket kell kicserélni.

A lakásgazdálkodási tervben jelenleg 158 bérlakás felújítása van folyamatban, némelyik tervezési , körülbelül 60 darab már kivitelezési fázisban. Az 1500 üzlethelyiségük fele is üresen áll, ezekkel is kezdeni kell valamit – nyilatkozta a kerületi vezető, aki szerint a gazdasági szereplőket az is meg tudja mozgatni, hogy azt érzik, hogy ez egy nyüzsgő, jó hangulatú negyed, ahová érdemes betelepülni. „Figyelünk azonban arra, hogy ne bulinegyed, hanem élhető negyed alakuljon ki.”