Az év első felében 49 ember vesztette életét lakástűz következtében, héttel több, mint 2021 első hat hónapjában – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Az első félévben 4136 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ez 321-el haladja meg az előző év hasonló időszakában történt esetszámot.

A lakástüzek során 298-an megsérültek, többségük füstmérgezést szenvedett. Az égő épületekből 210 embert mentettek ki a tűzoltók, 345 ezer négyzetméternyi terület vált a lángok martalékává - tették hozzá.

A legtöbb lakástűz nyílt láng használata, elektromos vagy fűtési hiba, illetve főzés vagy dohányzás miatt keletkezett.

A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban lobbantak fel a lángok.

Tűzvizsgálati eljárást 173 esetben folytattak: ezek során kiderült, hogy 83 helyen szándékos gyújtogatás történt. 194 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek munkáját - sorolták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében "éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket, régi építésű ingatlanban pedig rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is". A konyhába, hálóba, nappaliba tanácsos füstérzékelő elhelyezése - fűzték hozzá.

Arról is beszámoltak, hogy az első félévben 571 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A múlt év első félévéhez képest ugyan csökkent a sérülések és a halálesetek száma, de még így is 88 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid-mérgezést, nyolc ember pedig meghalt.

"Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás" - írták a közleményben.