„Ha minden jól megy, egy éven belül választható tantárgy lesz a középiskolai érettségiken a fenntartható fejlődés” – idézi az magyarnemzet.hu Kőrösi Csabát, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetőjét a Green Policy Center podcastjából.

Az Áder János kezdeményezésére létrehozott környezeti fenntarthatósági igazgatóság elmúlt hétéves munkáját értékelve Kőrösi Csaba úgy vélte, hogy amikor a köztársasági elnök a nemzetközi vizes és katasztrófákkal kapcsolatos tanácskozásokon vagy klímacsúcsokon felszólalt, ott elkezdtek Magyarországra figyelni.

Szerinte a hivatal és az elnöki megnyilvánulásokat mindig egyfajta pragmatizmus jellemezte, hogy „jó, de akkor ezt hogyan fogjuk megoldani, hogyan fogjuk ezt levinni a talajra”. Ennek az egyik legérdekesebb megnyilvánulása volt szerinte a 2021-es Planet Budapest expó és konferencia, ahol egy további nagyságrendet léptünk hazánk nemzetközi klímapolitika gyakorlati kezelésében a korábbi víz-világtalálkozókhoz képest.

A terveiről elmondta, hogy

jó eséllyel pályázik az ENSZ közgyűlésének elnöki pozíciójára, amelyre nyáron választhatják meg.

„Az elmúlt 10-15 évben mindenkinek rá kellett jönnie, hogy azok a kockázati tényezők, amelyek a mi életünkre hatnak, nemcsak a geopolitikai megosztottságból fakadnak, hanem a nem fenntartható fejlődésből fakadó kockázati tényezőkből is, ráadásul ezek elkezdtek egymásra hatni” – mondta. Erre példaként a szomszédunkban zajló háborút hozta fel. Kifejtette, hogy Ukrajna és Oroszország a világ gabonaexportjának 25 százalékát adja, az ENSZ humanitárius tevékenységében használt gabonának pedig 85 százalékát.

A tervezett ENSZ-közgyűlés elnöki programjáról elmondta, hogy nagyon őszinte szembenézést fog kérni a tagállamoktól, hogy „nézzük meg mi az, ami működik, és mi az, amit sikerült megcsinálni a fenntartható fejlődési célok közül, és ami nem működik, az miért nem.”