Az alakuló üléseknek kötött rendjük van. A tanácskozást a köztársasági elnök nyitja meg, aki bejelenti, hogy a képviselők átvették a megbízólevelüket, majd felkéri a törvényhozás legidősebb tagját, hogy korelnökként vegye át az ülés vezetését.

A korelnök, a 86 éves Turi-Kovács Béla is beszédet mond, majd felkéri a korjegyzőket, akik a legfiatalabb képviselők közül kerülnek ki.

A napirend elfogadása után az Országgyűlés meghallgatja a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját, illetve határoz a mandátumvizsgálat eredményéről.

A képviselők csak ezt, és a történelmi zászlók fanfárszavas bevonulását követően teszik le az esküt, vagyis az új Országgyűlés formálisan ebben a pillanatban alakul meg.

Utána ismét Áder János következik, aki javaslatot tesz a miniszterelnök, ebben az esetben Orbán Viktor személyére.

A nap további részében a parlament megszavazza a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját.

A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról, majd megválasztják a törvényhozás elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A parlament régi-új elnöke, Kövér László beszédet mond, majd javaslatot tesz a háznagy személyére és összehívja a házbizottságot.

Amikor ezzel is megvannak, már csak a háznagy megválasztása és a bizottságok létrehozása van hátra.

A Himnusszal kezdődő ülés a Szózattal zárul.

Az új kormány május második felében alakul meg, ezt Orbán Viktor miniszterelnök már a választást követő sajtótájékoztatón bejelentette.

"Meg kell érteni, hogy mik azok a nagy kérdések, amelyek a következő négy évben Magyarországra várnak, és ezen kérdések beazonosításából kell levonni azt a következtetést, hogy pontosan milyen kormányszerkezetre, milyen típusú emberekre, hol milyen vezetőkre van szükségünk. Ezt a munkát mindig elvégzem, ezért nem is lesz gyors a kormányalakítás, szerintem május végénél hamarabb nem tud lezárulni."

Az új kormány a május 16-ai héten alakul meg, pontosított a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette, a kabinet mostantól ügyvezető kormányként működik.

"A miniszterelnök négy évvel ezelőtt a kormány valamennyi tagjával négy évre állapodott meg, tehát a kormány tagjainak megbízatása az politikai értelemben megszűnt. A miniszterelnök folytat tárgyalásokat az új kormány megalakításáról, és ahogy minden személyi és szervezeti kérdésre sikerül választ találni, úgy a nyilvánosság is meg fogja ismerni a miniszterelnök kormányalakítással kapcsolatos személyi és szervezeti döntéseit."

Az új Országgyűlésben a Fidesz-KDNP-nek 135 képviselője van, ami kétharmados, alkotmányozó szavazattöbbséget jelent. Ráadásul számíthatnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatására is. A választáson közösen induló hat ellenzéki párt – a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd – összesen 57, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 képviselőt tudott bejuttatni a 199 fős parlamentbe.

Az új Országgyűlésben 9 képviselőcsoport van: 2 kormánypárti és 7 ellenzéki

A Fidesz frakcióvezetője Kocsis Máté maradt – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy korábbi Kormányinfón bejelentette.

"A miniszterelnök tárgyalt Kocsis Máté frakcióvezetővel, akinek kormányzati feladatvállalást is ajánlott, de a frakcióvezető úr jelezte, hogy továbbra is a frakció vezetését szeretné ellátni. Ennek megfelelően és mindezek megfontolása után a miniszterelnök Kocsis Mátét kérte föl a Fidesz frakciójának vezetésére."

A KDNP frakcióvezetője Simicskó István maradt. A kormánypárti politikus az M1-nek így nyilatkozott: "Megtiszteltetés, hogy újraválasztottak egyhangúlag a frakciótársaim. Igyekszem őket segíteni, lehetőséget adni számukra, hogy a Parlamentben minél érdemibb is hatékonyabb munkát végezzenek."

A frakcióvezetői pozíciót a DK-s Gyurcsány Ferenc, a Jobbikos Jakab Péter és az MSZP-s Tóth Bertalan is megtartotta.

A szocialista politikus a párt társelnöki posztját viszont nem pályázza meg újra. Tóth Bertalan az ATV-ben korábban azt mondta: "Eddig is csapatban dolgoztunk és ez a csapat most is megvan. Nyilván a tisztújításon bármi történhet – én szeretnék abban a csapatban is részt venni, hogy ha igény lesz rá."

Az LMP frakcióvezetői posztján Keresztes László Lórántot Ungár Péter váltotta, aki szintén az ATV-ben úgy fogalmazott: "Nekünk az a tapasztalatunk, hogy lehet valamilyen jellegű – nagyon apró és nagyon nehézkes – sikert elérni parlamenti politizálással".

A parlamentbe újonnan bekerült Momentum képviselőcsoportját Fekete-Győr András, a szintén debütáló Mi Hazánk Mozgalomét pedig Toroczkai László vezeti. A Párbeszéd frakcióvezetője a párt szeptemberi tisztújításáig Tordai Bence lesz, utána pedig újra Szabó Tímea, ahogyan eddig.

A Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a DK-nak 15, a Momentumnak, a Jobbiknak és az MSZP-nek 10-10, a Párbeszédnek és a Mi Hazánk Mozgalomnak 6-6, az LMP-nek 5, a német nemzetiségnek pedig 1 képviselője van a 199 fős parlamentben, amelynek

egyetlen független tagja Hadházy Ákos lett.

Ő sem önszántából: a Momentumhoz csatlakozott volna, de nem tudta elfogadni, hogy a többiek vele ellentétben csak az eskütétel után bojkottálják az alakuló ülést.

"A látszata se maradjon meg annak, hogy esetleg egy díszellenzéki szerepet vállalnak el a képviselők" – hangsúlyozta korábban.

A Momentum képviselői tehát, korábbi elhatározásukat megmásítva, leteszik az esküt, vagyis gyakorolhatják a képviselői jogaikat: szavazhatnak, felszólalhatnak, indítványokat terjeszthetnek be, parlamenti tisztségeket vállalhatnak és nem utolsósorban megkapják a fizetésüket.

A nagy politikai és anyagi haszonnal járó alelnöki jegyzői és bizottsági pozíciókról egyébként két egymást követő egyeztetésen sem tudtak megállapodni a frakciók, ezért azokra Kövér László házelnök tesz javaslatot.