A kormánypárti képviselők egyhangú szavazatával döntött az orosz-ukrán háborúról szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat benyújtásáról az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésén.

A bizottsági önálló indítványként benyújtott politikai nyilatkozat vitájában a testület jelen levő ellenzéki tagjai - Gurmai Zita (MSZP) és Brenner Koloman (Jobbik) - nem vettek részt.

A politikai nyilatkozat szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazza a harci cselekmények haladéktalan leállítását és a béketárgyalás megkezdését.

Azt is megfogalmazzák, hogy a NATO tagjaként Magyarország egyetértését fejezi ki a szövetség vezetőitől elhangzott felelősségteljes nyilatkozatokkal, amelyek szerint el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére. Emellett az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és az EU tagjaként Magyarország támogatását fejezi ki minden olyan közös törekvés iránt, amelynek célja a béke mielőbbi megteremtése.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot. Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.

A politikai nyilatkozatban felhívják a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak minden olyan meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozástól, amely veszélyezteti Magyarország és a magyar emberek biztonságát, különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítélve azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe.

Szintén felelős magatartásra hívják fel a figyelmet a kárpátaljai magyarok érdekében, elítélve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték, biztonságukat veszélyeztetve.

Kiemelik, hogy

a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség tagjai lojális és hűséges polgárai Ukrajnának, ezért az ország többi polgárához hasonlóan jogos elvárást támasztanak államuk felé jogaik maradéktalan tiszteletben tartása iránt.

A nyilatkozatban kitérnek arra, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését, továbbá természetes kötelezettségének tekinti a segítségnyújtást minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország mint első biztonságos ország területére lép.

A külügyi bizottság ülésén Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről, hangsúlyozva, hogy Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb és jelenleg a legbiztonságosabb része, ahol viszonylagos nyugalom van.

Elmondta: mintegy kétmillióan távoztak nyugatra az országból, a becslések szerint a háború elől 5-7 millióan fogják elhagyni Ukrajnát.

Kárpátaljára eddig 100-200 ezer belső migráns érkezett - tette hozzá.

Beszámolója szerint a segélyszállítmányok folyamatosan érkeznek, az orvosságok biztosítása és a kórházi ellátás viszont hamarosan komoly kihívást jelent, ezért felvették a kapcsolatot Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével is.

Brenzovics László kiemelte: kárpátaljai magyarság váza - polgármesterek, papok, segélyszervezetek képviselői, tanárok, óvónők - szülőföldjén maradt.

Kalmár Ferenc András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a bizottság ülésén közölte: az Európai Unióban nem Magyarország az egyedüli, amely energiapolitikai kérdésekben tartózkodik az Oroszország elleni szankcióktól, Németország is ezen a véleményen van.