eur:
402.77
usd:
372.05
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszél az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák helyzetéről tartott sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2020. február 3-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Benkő Tibor: fegyveres alakulatok határon való átsodródására is fel kell készülni

Mi azt támogatjuk, hogy békés úton kell megoldani az orosz-ukrán konfliktust. Egy háborúból egyik fél sem tud győztesen kikerülni – mondta a honvédelmi miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Miután a NATO vezetői egyértelművé tették, hogy NATO-katonák nem mennek ukrán területre, és ugyanígy nyilatkozott katonáiról az Egyesült Államok, ezt a kérdést az ukránoknak és az oroszoknak kell megoldaniuk. Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megőrzését, de a magyar honvédségnek kész kell lennie az események esetleges eszkalálódására – közölte a miniszter.

Békés úton kell rendezni a helyzetet, és csakis tárgyalva lehet eredményt elérni, de nem várhatjuk tétlenül, hogy a helyzet békés úton rendeződik. A honvédségnek fel kell készülnie a határon esetleg átmenekülő ukrán állampolgárok befogadására – hangsúlyozta a miniszter. Ezt megtervezték és leszervezték a Belügyminisztérium erőivel. Megtervezték, hogy jöhetnek be Magyarországra, hol lehet fogadóállomás (itt ellenőrzőpont lesz, fegyveres vagy anélküli, egészséges vagy ellátásra szoruló ember-e az érkező – a katonák a békemissziós feladatokban találkoztak már ilyen feladattal), hogyan lássák el őket. Akár több tízezer menekült befogadására is készen kell állni – mondta Benkő Tibor.

Szintén fel kell készülni arra, hogy a háborús helyzet nyugati irányú eszkalációja (ha elérkezik Közép- vagy Nyugat-Ukrajnába) esetén

átsodródhatnak a határon fegyveres alakulatok, ahogy az például a délszláv válságnál is megtörtént. Ezt nem lehet megengedni

– szögezte le a honvédelmi miniszter.

Növelik a térség katonai biztonságát, katonai erőket telepítenek: felderítőket, előkészítő erőket, harcoló kötelékeket, kiszolgáló és biztosító erőket. Megerősítik a légtér védelmét is, helikopterekkel és vadászgépekkel. A honvédség parancsnoka folyamatos kapcsolatban van az ukrán vezérkari főnökkel, Benkő Tibor pedig az ukrán védelmi minisztériummal. Azt is el szeretnék érni, hogy a Magyarországon élő emberek érezzék, hogy biztonságban vannak.

A honvédség nem számol azzal, hogy a magyar katonáknak át kellene lépniük az államhatárt;

a honvédség a feladatait önálló nemzeti erőként, de a NATO kötelékén belül hajtja végre.

Ukrajna hadianyagot kért, de Orbán Viktor szavai szerint nem kap Magyarországtól – jelentette ki. Megjegyezte, hadianyagok küldésével nem lehet megoldani ezt a konfliktust.

Ukrajna nem képes hadászatilag megállítani Oroszországot, a NATO főtitkára és az amerikai elnök pedig kijelentette, hogy nem küldenek a térségbe NATO-katonákat. Így az esetleges orosz támadást csak tárgyalással lehetne megelőzni vagy megállítani – hangsúlyozta a miniszter.

Benkő Tibor leszögezte azt is, hogy Magyarország elég erős ahhoz, hogy ne kelljen idetelepíteni más NATO-államokból jövő katonákat, hanem a saját képességeinkkel tudjunk mindent megoldani a jelenlegi helyzetben.

A kiberhadviselés ilyen körülmények között felerősödik, szerves részét képezik a hibrid hadviselésnek, és ez Magyarországot és a régiót is érinti – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ilyen hibrid hadviselés során vesztette el Ukrajna 2014-ben a Krím félszigetet. Az elmúlt napokban a Magyar Honvédséget érintően nem növekedett a kibertámadások száma – jelentette ki a miniszter, megjegyezve, hogy a haderőfejlesztési programban a kibertérben zajló folyamatok elhárításának képességét is fejlesztették, fejlesztik.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×