A megkérdezett autóvezetők 64 százaléka azért sérti meg alkalmanként, rendszeresen, illetve sértette meg korábban a közlekedés szabályait, mert ezeket nem mindig érzi egyértelműnek vagy életszerűnek. 13 százalékuk véli úgy, hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy büntetéseket, bírságokat szabhassanak ki azokra hivatkozva, szerintük nincs biztonsághoz kötődő funkciójuk. 8 százalékuk érzi úgy, hogy ők annyira odafigyelnek vezetés közben, hogy nem kell betartaniuk bizonyos szabályokat. 7 százalékuk szerint kellően ismerik a KRESZ-t ahhoz, hogy szabadon eldönthessék, mikor kell betartaniuk, vagy megszegniük az előírásokat vezetés közben. 4 százalékuk lesz, ami lesz alapon gondolkodik. 3 százalékuk megfelelően tapasztalt és rutinos sofőrnek tartja magát ahhoz, hogy ne kelljen minden előírást figyelembe vennie. 1 százalékuk pedig úgy érzi, hogy autója az átlagosnál biztonságosabb, ezért nem kell betartania a szabályokat – derül ki az Allianz kutatásából.

Az Ipsos 11 európai országban végzett, a volán mögött ülő európaiak viselkedéséről és gondolkozásáról szóló reprezentatív kutatása szintén ugyanezt a 3 fő okot – nem egyértelmű vagy életszerű a KRESZ, csak bírságoltatás miatt létezik, nem a biztonságunkat szolgálja – azonosította a közlekedési szabályok megszegésének elsődleges okaként. Tehát, Európa-szerte az autóvezetők hasonló indokok mentén szegik meg a KRESZ-t. 50 százalékuk az élet más területein is eltér a szabályoktól, 47 százalékuk esetileg, 9 százalék pedig alapvetően szívesebben megy a saját feje után.

Hajlamosak vagyunk egyedül kezelni a baleseti helyzeteket

A válaszadók 59 százaléka karambolozott már önhibáján kívül. 22 százalékuk okozott már balesetet saját bevallása szerint, 7 százalékuk közös hibaként ismerte el az esetet a másik féllel, 12 százalékuk viszont vállalt már baleseti felelősséget úgy, hogy valójában nem érezte, hogy ő lett volna a hibás. Márpedig valóban érdemes mindig alaposan, több perspektívából körüljárni az adott helyzetet, és higgadtan egyezségre jutni a baleseti felelősség kérdésében – emelik ki. Ennek hiányában ugyanis a rendőrség bevonása elengedhetetlenné válik, amelynek következménye minimálisan helyszíni bírság megfizetése, vagy rosszabb esetben szabálysértési eljárás, illetve vezetéstől való eltiltás is lehet. „A felelősség kérdésének a tisztázásakor tegyük félre a szubjektivitást és vállaljuk a következményeket, ha valóban hibáztunk, így elkerülhetjük a szabálysértési jogkövetkezményeket” – vélekedik Bezzegh Edina, az Allianz külső jogi szakértője. „A D.A.S. 24 órán keresztül elérhető baleseti jogsegélyvonala segítséget nyújthat ilyen esetekben a felelősség kérdésének megítélésében, hiszen az érintett sofőrnek lehetősége van egy objektív, a jogszabályi előírásokat, bírósági gyakorlatot ismerő jogásszal átbeszélni a baleset körülményeit” – teszi hozzá a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakértője.

A felmérésben vizsgált esetek 47 százalékában mindazonáltal a felek semmilyen külső segítséget nem vettek igénybe közlekedési balesetük orvoslása során. 48 százalékban rendőri segítséggel történt a helyzet tisztázása, 3 százalékban mentő, 13 százalékban mindkét segítségnyújtó szervezet beavatkozása szükséges volt. A válaszadók 2 százaléka pedig még egy ismerősét, családtagját is bevonta a folyamatba. A felmérésben résztvevők kevesebb mint 1 százaléka kért mindössze telefonos jogorvoslatot. Ilyen stresszhelyzetben pedig nehéz objektívnek és higgadtnak maradni, még akkor is, ha nem történt személyi sérülés, ezért

fontos lehet egy külső, objektív fél bevonása.

A döntő többség már nem hagyja ki a biztosítót

A közúti balesetet szenvedők 63 százaléka hivatalos úton jelenti az esetet. Az Allianz kutatása alapján egyre ritkábban, az eseteknek mindössze 37 százalékában merül fel, hogy saját zsebből akarunk fizetni a károkért, megúszva ezzel a megnövekedett biztosítási díjat. „Nem tanácsos és kockázatos is kihagyni a biztosítót, még akkor is, ha erre mindkét fél nyitott lenne. Az is megeshet, hogy a helyszínen elfogadott, és előre megbecsült összeg nem fedezi az autó helyreállítási költségeit, így nem térül meg az okozott kár. Összességében nézve, mindig a hivatalos út a legbiztosabb megoldás” – hangsúlyozza az Allianz külső jogi szakértője. „Ha nincs adatlap, és nem tudunk más autóstól kérni, akkor sem kell kétségbe esni, a lényeg, hogy akár egy fehér lapon rögzítsük a történéseket, fotózzuk le az autók sérüléseit, egymás iratait és egy későbbi időpontban rögzítsük mindezt egy baleseti bejelentő formájában” – teszi hozzá Bezzegh Edina jogász. Az esetek többségében ma már telefonon (38 százalék), vagy online (22 százalék) történik a bejelentés. Egyelőre még elenyésző mennyiségben (3 százalék) használunk erre applikációt.

Viszonylag tájékozottak vagyunk a kárigény lehetőségeinkkel

Járműsérüléssel járó közlekedési balesetek kapcsán számos kárigénnyel élhetünk. A kutatásban felsorolt kilenc általános példa közül a legtöbben egyfélét (29 százalék) ismernek, de sokan vannak olyanok is, akik hat lehetőségnek is (12 százalék), vagy az összesnek (12 százalék) a tudatában vannak. Ezek az igények ismertségük szerint rangsorolva a következők lehetnek:

• Álló (parkoló) autóban történt kár esetén feljelentést tehetünk ismeretlen tettes ellen. 57 százalékunk tudja ezt.
• Ugyanennyien tisztában vagyunk vele, hogy kátyúba hajtás esetén a közútkezelővel szemben kártérítési igényt támaszthatunk, amennyiben az úthiba nem volt megfelelően jelezve, és a KRESZ szabályainak megfelelően haladtunk.
• 50 százalékunk előtt ismert, hogy kártérítést igényelhetünk a jármű értékcsökkenése miatt, egy nem több mint 4-5 éves, a baleset előtt sérülésmentes autó esetén.
• Személyi sérüléssel járó baleset esetén a táppénz és a munkabér közötti különbözet érvényesíthető. Ezt 48 százalékunk tudja.
• 47 százalékunk tisztában van vele, hogy vad, vagy kóbor állat gázolása esetén bizonyos esetekben a vadásztársasággal vagy a háziállat tulajdonosával szemben érvényesíthetünk kárigényt.
• 46 százalékunk előtt ismert, hogy társasházról az autónkra hullott törmelék esetén a társasházzal szemben lehet kárigényünk.
• Szinten 46 százalékunk tudatában van, hogy kérhetjük a károkozó biztosítóját a bérgépkocsi költségének megtérítésére.
• Kérhetjük a baleset során az egyéb ingóságokban esett károk megtérítését, például: összetört óra, telefon, tönkrement motoros ruha miatt. 42 százalékunk tudja ezt.
• A legkevesebben azzal vagyunk tisztában (32 százalék), hogy egy családtagunk közlekedési balesetben történő elhalálozásakor a közeli családtagok egyidejűleg igényelhetnek sérelemdíjat az okozó fél biztosítójától.

Vannak viszont szkeptikusok (12 százalék) is, akik szerint a legtöbb esetben többe kerül a jogi folyamat, mint a megítélt kártérítés, ezért nem érdemes belebonyolódni. A tájékozódást minden esetben javasolják a szakértők.