eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Judit igazságügyi miniszter interjút ad az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülésén 2021. június 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Varga Judit: egyre gyorsabb és digitálisabb az igazságszolgáltatás

Magyarország élen jár az igazságszolgáltatás digitalizációjában, és a perek lefolytatásának időtartama is az élvonalba tartozik Európában - jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Budapesten, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Varga Judit fontosnak nevezte, hogy Magyarország ki tudja használni a digitalizáció lehetőségeit.

Bár a koronavírus-járvány szörnyű, legalább rákényszerítette az igazságszolgáltatást, hogy éljen azokkal a technikai eszközökkel, amelyek fizikailag már korábban is a rendelkezésére álltak. A büntetés-végrehajtásban nagy siker, hogy már nem kell elvinni a gyanúsítottat, illetve vádlottat a meghallgatására, az eljárás távolról is lefolytatható - tette hozzá.

A statisztikák azt mutatják, hogy nem csökkent a befejezett perek száma, a bíróságok változatlan hatékonysággal tudtak dolgozni - emelte ki a miniszter.

Megköszönte az Országgyűlésnek, hogy támogatta a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

A járvány miatt megfeszített munkára volt szükség a jogalkotásban, tavaly március óta munkacsoport működik ebből a célból - mondta, hozzátéve, Európa új kihívással szembesült, a kontinensnek egy ismeretlen veszéllyel kellett megküzdenie.

Védeni kellett egyrészt az életet, az egészséget, másrészt a gazdaságot.

Már 541 veszélyhelyzeti rendeletet adtak ki, ezek fele még mindig hatályos

- közölte Varga Judit.

Úgy vélekedett, hogy ami veszélyhelyzetben bevált, az "békeidőben" is alkalmas arra, hogy gyorsítsa a pereket.

Azt tervezik, hogy a Magyar Közlöny kiadóját modern informatikai háttérrel rendelkező céggé szervezik, amely kihasználja a digitalizációban rejlő lehetőségeket - mondta a miniszter, hozzáfűzve: mobilalkalmazást is fejlesztenének.

Gondolkodnak a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerében is, amely a mesterséges intelligenciát is segítségül hívná. A cél, hogy minél kevesebb adminisztratív kötelezettség terhelje a vállalkozásokat és az állampolgárokat. Nagy fejlesztések történnek - jelentette ki.

Kitért a rendes jogalkotás folyamatára is. Véleménye szerint bármely területen lehet elégedetlenség, de a tárca nyitott: készséggel meghallgatja az észrevételeket, és igyekszik javítani a hibákat. Mindenben próbálja megtalálni a közös nevezőt, amely a lehető legtöbb állampolgárnak megnyugtató válaszokat ad - hangoztatta.

Varga Judit azt mondta: ha kiderül, hogy egy témában jogalkotás szükséges, javaslatokat tesznek.

Magyarországon magas szintű a közbiztonság, a bűncselekmények száma 50 százalékkal csökkent 10 év alatt - hangsúlyozta.

Szavai szerint áldozatközpontúvá vált a rendszer. Úgy gondolják, hogy nem lehet több joga az elkövetőnek, mint az általa megkárosított embernek. Áldozatsegítő központokat hoztak létre, alkotmányos alapjoggá emelték az önvédelmet, és a legsúlyosabb, az emberi életet vagy testi épséget sértő bűncselekmények elkövetőit kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből - sorolta.

A miniszter kijelentette, hogy Magyarország az egyik legbiztonságosabb állam, nem csupán az Európai Unióban, hanem az egész világon.

Emlékeztetett: az alaptörvényben "kellett rögzíteni", hogy "az anya nő, az apa férfi". Bár "lehet, hogy ez evidencia, de érdemes erre alaptörvényi szinten is garanciát biztosítani" - jelentette ki.

Varga Judit közölte, hogy január 1-jén életbe lép a bírói illetményemelés harmadik fázisa. Az elmúlt két évben 68-70 százalékkal nőtt az érintettek bére, ami a megbecsülésükön túl a függetlenség biztosítéka is - mondta.

A miniszter arról is beszélt, hogy tárcája elkötelezett a jogászképzés magas színvonalának megtartása iránt, amire forrásokat biztosít.

Kérdések

Varga László (MSZP) a Pegasus-ügyről tett fel kérdéseket. Azt mondta, hogy jelentősen nőtt a megfigyelésre kiadott engedélyek száma. Varga Judit kijelentette, hogy a kormány már a lehető legszélesebb körben megválaszolta a kémszoftverrel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

Vitányi István (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mi várható a brüsszeli ügyekben. A miniszter úgy fogalmazott: azt tapasztalják, hogy Európában zsarolásra használják a jogállamisági eljárásokat.

Varga-Damm Andrea (független) több szakmai javaslattal is élt. Úgy látja, hogy a postai dolgozók nem érzik a súlyos felelősségüket a hivatalos iratok kézbesítésénél. Szerinte problémát okozott, hogy a járvány idején nem kellett aláírni a tértivevényeket. Egy olyan érintett, aki akár több tízmillió forintos fizetési meghagyást kap, "ki van szolgáltatva az alulfizetett postások kénye-kedvének" - mondta. Megjegyezte azt is, hogy a jogszabályok kijátszhatók. Varga Judit hangsúlyozta: nyitottak minden elképzelésre, de meg kell vizsgálni, hogy egy jelzett probléma valóban kiterjedt-e.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, hogy Magyarország az elmúlt tizenkét évben folyamatosan csúszik lefelé az uniós korrupciós ranglistán, már az utolsó-utolsó előtti helyen szerepel. Azt kérdezte, hogy tervez-e Magyarország csatlakozni az európai ügyészséghez. A miniszter úgy vélekedett, hogy a csatlakozás sértené Magyarország szuverenitását.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×