A koronavírus-járvány hatására az innovatív gyógyszeriparban felgyorsult az információáramlás, és a gyógyszerkutatás olyan fejlődésen ment keresztül, amely segíthet abban, hogy a jövőben könnyebben kezelhetőek legyenek a hasonló méretű pandémiák – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös, a régiós innovatív gyógyszervállalatok vezetőinek körében végzett kutatásából.
Az eredmények alapján a magyarországi válaszadók másokkal összehasonlítva jobban tartanak a nem kellő mértékben bővülő forrásoktól, és nálunk jelenik meg legmarkánsabban a hamis hírekkel, információkkal kapcsolatos aggodalom. A hazai megkérdezettek mellett a csehországiak számára is kiemelten fontos a gyógyszerkassza további növelése, míg Lengyelországban a képzett munkaerő hiánya okoz régiós összehasonlításban is jelentős problémát.
A gyógyszeripar és a biotechnológia árbevétel-arányosan 15,4 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, így az iparágak közül ez a terület az egyik leginkább jövőorientált. A koronavírus-járvány hatására még tovább növekedett az innovációvezérelt gyógyszergyártók alkalmazkodóképessége és a kutatás-fejlesztés sebessége. Felgyorsult az információáramlás, és a gyógyszerkutatás olyan fejlődésen ment keresztül, amelynek hatására remélhetőleg a jövőben könnyebben kezelhetőek lesznek a koronavírus-járványhoz hasonló méretű pandémiák – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös kutatásából.
Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta: a világjárvány rávilágított arra, mennyire fontos a gyógyszerinnováció, hiszen a vírus kitörését követően mindenki a védőoltásokra és a betegséget gyógyító terápiákra várt. A fejlődés fenntartásához azonban a gyógyszeripari innováció további ösztönzése szükséges, amelyhez elengedhetetlen a gyógyszerkassza növelése. A hazai számokra utalva az igazgató hozzátette, hogy
2014 és 2019 között mintegy 45 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon, mindeközben a gyógyszerkassza csupán 31 százalékkal növekedett,
tehát nem követte az ország teherbíró képességének bővülését.
A V4-es vállalatvezetők körében végzett felmérés eredményei szerint a gyógyszeripari innováció jövőbeli ösztönzését leginkább a gyógyszerkassza növelésétől, a klinikai kutatások támogatásától, valamint az egyetemi képzés ösztönzésétől várják a megkérdezettek, a prioritásokat tekintve azonban vannak eltérések az egyes országok között.
A magyarországi válaszadók a V4-es átlagnál fontosabbnak tartják a gyógyszeripari közterhek csökkentését. Emellett a klinikai kutatások további ösztönzését régiós összehasonlításban is fontosnak tartják a magyarországi innovatív gyógyszervállalatok vezetői, ami nem véletlen, hiszen évente több száz klinikai vizsgálat folyik itthon, amellyel jelenleg előkelő helyen állunk a nemzetközi összevetésekben, és ennek a pozíciónak a megtartása kiemelt jövőbeli feladat.
Az álhírek problémája Magyarországon markánsabban jelentkezik
A kutatás kitért arra is, hogy melyek azok a kockázatok, amelyek 10 éves időtávban leginkább fenyegetik az innovatív gyógyszerfejlesztést. Az összesített válaszok alapján a szellemi tulajdon védelmének csökkenésével és a fake news - áltudományos nézetek terjedésével kapcsolatos aggodalmak vezetik a listát.
Országonként azonban más problémakörök is kirajzolódnak: így Magyarországon kifejezetten hangsúlyosan jelenik meg a gazdasági visszaesés vagy a társadalmi-politikai változások miatt csökkenő forrásokkal kapcsolatos aggodalom. Másokhoz viszonyítva nálunk a fake news – áltudományos nézetek terjedésének problémaköre is markánsabban jelentkezik a válaszok alapján. Lengyelországban a képzett munkaerő hiányát jelölték leginkább fenyegetőnek, és szintén itt, valamint Csehországban jelezték határozottabban a szellemi tulajdon védelmének csökkenését problémának.