eur:
394.97
usd:
363.49
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Mintavételhez használt kémcsövek a koronavírus-szűrések elvégzésre kijelölt rendelőben a Mohácsi Kórházban 2020. május 12-én. A koronavírus-szűrőprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerűen kiválasztva. Ők életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

A járványkezelés könnyebb lehet, az információáramlás azonban bajos

Egy V4-es kutatásban mérték fel, mi segítheti a nagy lendületet vett gyógyszeripari innovációt, illetve milyen folyamatok akadályozzák.

A koronavírus-járvány hatására az innovatív gyógyszeriparban felgyorsult az információáramlás, és a gyógyszerkutatás olyan fejlődésen ment keresztül, amely segíthet abban, hogy a jövőben könnyebben kezelhetőek legyenek a hasonló méretű pandémiák – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös, a régiós innovatív gyógyszervállalatok vezetőinek körében végzett kutatásából.

Az eredmények alapján a magyarországi válaszadók másokkal összehasonlítva jobban tartanak a nem kellő mértékben bővülő forrásoktól, és nálunk jelenik meg legmarkánsabban a hamis hírekkel, információkkal kapcsolatos aggodalom. A hazai megkérdezettek mellett a csehországiak számára is kiemelten fontos a gyógyszerkassza további növelése, míg Lengyelországban a képzett munkaerő hiánya okoz régiós összehasonlításban is jelentős problémát.

A gyógyszeripar és a biotechnológia árbevétel-arányosan 15,4 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, így az iparágak közül ez a terület az egyik leginkább jövőorientált. A koronavírus-járvány hatására még tovább növekedett az innovációvezérelt gyógyszergyártók alkalmazkodóképessége és a kutatás-fejlesztés sebessége. Felgyorsult az információáramlás, és a gyógyszerkutatás olyan fejlődésen ment keresztül, amelynek hatására remélhetőleg a jövőben könnyebben kezelhetőek lesznek a koronavírus-járványhoz hasonló méretű pandémiák – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös kutatásából.

Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta: a világjárvány rávilágított arra, mennyire fontos a gyógyszerinnováció, hiszen a vírus kitörését követően mindenki a védőoltásokra és a betegséget gyógyító terápiákra várt. A fejlődés fenntartásához azonban a gyógyszeripari innováció további ösztönzése szükséges, amelyhez elengedhetetlen a gyógyszerkassza növelése. A hazai számokra utalva az igazgató hozzátette, hogy

2014 és 2019 között mintegy 45 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon, mindeközben a gyógyszerkassza csupán 31 százalékkal növekedett,

tehát nem követte az ország teherbíró képességének bővülését.

A V4-es vállalatvezetők körében végzett felmérés eredményei szerint a gyógyszeripari innováció jövőbeli ösztönzését leginkább a gyógyszerkassza növelésétől, a klinikai kutatások támogatásától, valamint az egyetemi képzés ösztönzésétől várják a megkérdezettek, a prioritásokat tekintve azonban vannak eltérések az egyes országok között.

A magyarországi válaszadók a V4-es átlagnál fontosabbnak tartják a gyógyszeripari közterhek csökkentését. Emellett a klinikai kutatások további ösztönzését régiós összehasonlításban is fontosnak tartják a magyarországi innovatív gyógyszervállalatok vezetői, ami nem véletlen, hiszen évente több száz klinikai vizsgálat folyik itthon, amellyel jelenleg előkelő helyen állunk a nemzetközi összevetésekben, és ennek a pozíciónak a megtartása kiemelt jövőbeli feladat.

Az álhírek problémája Magyarországon markánsabban jelentkezik

A kutatás kitért arra is, hogy melyek azok a kockázatok, amelyek 10 éves időtávban leginkább fenyegetik az innovatív gyógyszerfejlesztést. Az összesített válaszok alapján a szellemi tulajdon védelmének csökkenésével és a fake news - áltudományos nézetek terjedésével kapcsolatos aggodalmak vezetik a listát.

Országonként azonban más problémakörök is kirajzolódnak: így Magyarországon kifejezetten hangsúlyosan jelenik meg a gazdasági visszaesés vagy a társadalmi-politikai változások miatt csökkenő forrásokkal kapcsolatos aggodalom. Másokhoz viszonyítva nálunk a fake news – áltudományos nézetek terjedésének problémaköre is markánsabban jelentkezik a válaszok alapján. Lengyelországban a képzett munkaerő hiányát jelölték leginkább fenyegetőnek, és szintén itt, valamint Csehországban jelezték határozottabban a szellemi tulajdon védelmének csökkenését problémának.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 19. 06:51
×
×
×
×