eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium újonnan kinevezett államtitkára a kinevezési okmány átadásán a Sándor-palotában 2020. január 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Négy százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulás január elsejétől

Ötszázmilliárdos kedvezményt javasolt a kormány a bértárgyalásokon, a szochót vinnék le 15,5 százalékról 11,5-re.

A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Bodó Sándor hozzátette,

a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál.

Az államtitkár közölte, a 4 százalékpontos csökkentéssel a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról jövőre 11,5 százalékra csökken.

Kiemelte, Magyarország elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, a szocho csökkentése is ezt bizonyítja.

Bodó Sándor elmondta, a minimálbér-emeléssel szemben a garantált bérminimum emelését tekintve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja még távol van egymástól. Ugyanakkor jelezte,

a bértárgyalások most már hetente folytatódnak.

Az államtitkár arra is kitért, a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokból látszik, hogy eredményes volt a járvány kezelése. A magyar gazdaság, a magyar munkaerőpiac növekedési pályán van - jelentette ki Bodó Sándor.

Felidézte, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. A nettó átlagkereset vásárlóértéke pedig ma több mint 60 százalékkal ér többet, mint 10 éve. Az államtitkár egyúttal emlékeztetett, hogy a korábbi 8 éves szocialista, liberális kormányzati időszakban a reálkeresetek 13,8 százalékkal emelkedtek.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette: a munkaadói oldal közös álláspontja értelmében a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig - a minimálbér 20 százalékos emelésével szemben - 12 százalékkal, 245 ezer forintra nőhet 2022. január 1-től, amennyiben a szocho kulcsa nem 4, hanem 5 százalékponttal csökken. A munkaadói oldal abban is egyetértett, hogy amint a szocho további 3 százalékponttal csökken, akkor követheti a minimálbér növekedési ütemét a garantált bérminimum, amely így több mint 260 ezer forintra nőhet.

A VKF munkavállalói oldalának képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a felek egyetértettek abban, hogy a jövőre életbe lépő minimálbért bruttó 200 ezer forintban határozzák meg.

Hozzátette, a munkavállalói oldal a garantált bérminimum esetében is a minimálbér csaknem 20 százalékos emelésével azonos mértékű emelést irányzott elő jövőre, ez a gyakorlatban csaknem bruttó 262 ezer forintos összeget jelentene - ismertette a szakszervezeti vezető.

A VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is azt remélik, hogy a béremelés kérdésében novemberben megállapodásra jutnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×