Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2021. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor jelentős béremeléseket jelentett be

A miniszterelnök az ápolók, a bölcsődei dolgozók, a szociális ágazatban keresők és a kultúrában dolgozók számára nagyobb béremelést jelentett be. A pedagógusok bérrendezése két lépcsőben zajlik majd.

Hosszabb interjút adott a Kossuth rádióban péntek reggel a miniszterelnök. Elsőként - kérdésre válaszolva - arról az EU-ban terjedő javaslatról beszélt, hogy egyes országokban 100 eurót kapnak az oltakozók.

"Csak az oltás segít, aki nem veszi fel az oltást, veszélyben van, van olyan orvos, aki azt mondja, hogy minden oltatlant megtalál a vírus. De a javaslat, hogy fizessünk, komolytalan. A felelősségteljes magatartás az, ha az ember felveszi az oltást. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy a harmadikat is vegye fel, én is fel fogom venni a jövő héten, bár nem vagyok félős típus" - ecsetelte Orbán Viktor.

A TELJES INTERJÚT ITT HALLGATHATJA MEG.

Indoklásul azt mondta,

"jobb, hogyha van harmadik oltás, mintha nincs".

Ezt követően az európai "rezsipánikról" beszélt.

"Vannak nálunk gazdagabb országok, amelyek számára a rezsi nem olyan fontos kérdés, mint nálunk, de a magas rezsi nálunk a családokat meg tudja gyötörni. Az idősebbek emlékezhetnek rá, a 2002-es választási vereségünk után arra figyelmeztettünk, hogy a baloldali kormányok emelni fogják a rezsi árát, fel is emelkedett a gáz ára talán a háromszorosára, az áramé a kétszeresére" - idézte fel.

Vagyis: Orbán Viktor "a baloldallal ellentétben a piaci rezsiárakat" nem fogadja el,

"meg kell védenünk a rezsicsökkentést, van egy fix ár, azzal a magyar családok számolhatnak".

A probléma súlyát a benzináron lehet szerinte érezni, az üzemanyagár felveréséért pedig Brüsszelt tette felelőssé.

"Brüsszel nem a megoldás, hanem maga a probléma, a lengyelek és a csehek is egyértelművé tették a magyarok mellett, hogy követelik, hogy a benzinárat felverő javaslatokat változtassák meg" - tette hozzá. A rezsiügy a két hét múlva esedékes következő EU-csúcson is téma lesz.

Ezt követően a 7,5-8 százalékos várható magyar gazdasági bővülésről beszélt.

"Mi itt a kulcsmomentum? A magyar gazdaság képes volt arra, hogy elérje azt a teljesítményt, amit a járvány előtt mutatott, a magyar emberek dolgoztak."

A következmények között említette, novemberben jön a 80 ezer forintos nyugdíj-kompenzáció, 1,9 millió család pedig visszakapja azt az adót, amit a 2021-es évben befizetett.

Béremeléseket is bejelentett:

  • az ápolóké 21
  • a bölcsődei dolgozóké 20
  • a szociális ágazatban dolgozóké 20
  • a kultúrában dolgozóké 20 százalékkal

emelkedik 2022-ben.

Jelezte, ha az ország teljesítménye lehetővé teszi, jövőre a teljes 13. havi nyugdíjat is visszaállítják, nem csak egy újabb hetit.

A pedagógusokra 10 százalékos béremelés vár most,

majd 2022 után lehet számukra egy nagyobb béremelést biztosítani - mondta még, tudván, a pedagógusok hamarosan sztrájkra készülődhetnek.

"Jobban mennek a dolgok, mint szoktak menni, de az alapok még nem elég biztosak" - tette hozzá.

Szót ejtett még arról is, hogy Brüsszel azért tartja vissza a magyaroknak járó válságrendezési pénzt a helyreállítási alapból, mert a kormány nem engedi be az LMBTQ-aktivistákat, "a vita eredményezi a csúszást", ám ez nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság nem szenvedhet attól, hogy nem érkezik meg a forrás, ezért "azt magunknak kellett előteremtenünk", a programokat a kormány elindította.

Nem szegte a kedvét, hogy Karikó Katalin nem kapott idén Nobel-díjat, az mRNS-vakcina kifejlesztője így is a "mi hősünk".

"Magyarország jövője nem csak azon múlik, hogy lesz-e Nobel-díjasunk, a szakmunkások színvonala ugyanilyen fontos" - szögezte le a miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×