eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: police.hu

Kedden külön akciót tart a rendőrség az utakon

Elkezdődött hétfőn a Biztonság hete rendezvénysorozat, többek között baleset-megelőzési programokkal.

Az Európai Uniónak és Magyarországnak is az a célja, hogy 2050-re eljussunk oda, hogy senki nem hal meg közlekedési balesetben - mondta az innovációért és technológiáért felelős miniszter hétfőn Budapesten. Palkovics László a Biztonság hete országos rendezvénysorozat központi megnyitóján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kifejtette: azért is kell a közlekedésbiztonság témájával foglalkozni, mert naponta 3500-an halnak meg közlekedési balesetben a világon, ez pedig a világ gazdaságának GDP-jét akár 3 százalékkal is csökkenti.

Magyarországon tavaly 500-nál kevesebben haltak meg közlekedési balesetben. Mivel a halálos balesetek 92-93 százalékát emberi hiba okozza, nagyon fontos a műszaki és infrastrukturális feltételek javítása mellett a közlekedők szemléletformálása, amely már az iskolában kezdődik, a tantervek része lett a közlekedésbiztonság ügye - fogalmazott az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztos.

Beszélt arról is, hogy a Magyar Autó- és Motorsport Fejlesztési Ügynökség (HUMDA) egyik legfontosabb feladata a közlekedésbiztonság javítása, ennek érdekében rendezvényeket is szerveznek és bekapcsolódnak a Biztonság hete programjaiba is.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke felidézte: öt éve indították el a Biztonság hete rendezvénysorozatot, amely

szeptemberben hívja fel a gyermekek figyelmét a balesetmegelőzés és a közlekedésbiztonság fontosságára.

Az országossá váló programban 2017 óta több mint 50 ezer gyerek vett részt.

A programokon az otthoni balesetek megelőzésével is foglalkoznak olyan játékokkal, amelyekkel a gyerekek saját kockázatvállalási hajlandóságukat is felmérhetik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Biztonság hetéhez kapcsolódóan idén először nyolc közép-európai ország is napirendjére tűzte a biztonság kérdését az iskolákban.

Óberling József, Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságának (ORFK-OBB) ügyvezető elnöke kiemelte, a rendőrség nem kampányszerűen foglalkozik a balesetmegelőzéssel, az a mindennapjaik része.

Tavaly mintegy 460-an haltak meg közlekedési balesetben, utoljára 1956-ban volt ilyen alacsony ez a szám, azonban

a korlátozások megszűnését követően már látható, hogy magasabb lesz az éves adat, mert sokan semmibe veszik a közlekedési szabályokat.

Beszélt arról is, hogy kedden országos ellenőrzést tartanak, hogy az úgynevezett EDWARD-Day-en (European Day Without a Road Death), senki ne veszítse életét Európa közútjain ezen a napon.

Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelő elmondta: tavaly 6500 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, 900 szén-monoxid-mérgezéses esethez, tízezer közlekedési balesethez és 1500 autótűzhöz. A lakástüzek megelőzésében kiemelt szerepe van az elektromos hálózat felülvizsgálatának, és annak, hogy csak biztonságos tüzelő-fűtő berendezéseket üzemeltessenek az emberek. Fontosnak nevezte a fűzési szezon kezdete előtt a kémények és tüzelőberendezések tisztíttatását, a szén-monoxid-mérgezések megelőzésében pedig az érzékelők szerepét emelte ki.

Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, komplexen kell kezelni a háztartási és a közlekedési baleseteket, és jelezte, a kormány otthonfelújítási támogatását - amelyet eddig 40 ezer család vett igénybe - akár a lakások biztonságosabbá tételére is fel lehet használni.

Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy a családok 30 százalékának nincs biztosítva a lakóingatlana. Kiemelte a pénzügyi tudatosság erősítésének fontosságát a kiszámíthatóság érdekében, és megemlítette azt is, hogy a tudatos pénzügyi magatartás hosszútávon erősíti a nemzetgazdaság stabilitását is.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×