Palkovics László azt mondta, a Debreceni Egyetem szellemisége és a hazai felsőoktatási stratégia irányai összhangban állnak.

A tudásszomj és a továbbtanulási szándék megvan a magyar fiatalokban: a hallgatók száma 2017 óta folyamatosan emelkedik, idén 11 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly, és a mintegy 102 ezer jelentkező közül 67 ezren nyertek felvételt – tette hozzá.

A tárcavezető szerint ahhoz, hogy az intézmények megfeleljenek a kor követelményeinek, fokozatváltásra volt szükség, és ehhez három feltétel meglétéről kellett gondoskodni.

Felsorolása szerint az első az innovációhoz szükséges anyagi háttér: az idei 210 milliárd forintról jövőre több mint 400 milliárdra nő a felsőoktatás közvetlen állami támogatása.

Magyarország az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek működőképességét és innovációját: 2021-ben a GDP csaknem 1,2 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, 2022-re pedig a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat kiegészül az egyetemi fejlesztések és a tudományos parkok 310 milliárdos keretével. Ez már csaknem ezermilliárdos felsőoktatási költségvetést jelent, ami a tervezett GDP 1,7 százalékát fogja kitenni – részletezte Palkovics László.

Hozzátette: jelenleg is dolgoznak azon, hogy az egyetemek év eleji 2700 milliárd forintos fejlesztési igényét teljesítsék, a források döntő többsége rendelkezésre áll, jó része hamarosan az egyetemekhez kerül.

A fokozatváltás második feltételeként a lehetőségeit jobban kiaknázó működési környezetet említette, mivel a források csak akkor hasznosulnak megfelelően, ha a felsőoktatás működési modellje alkalmas a források hatékony és eredményes felhasználására.

Palkovics László szerint az alapítványi modellként ismert struktúra sok előnnyel jár, és bár a fenntartói jogok a alapítványokhoz kerülnek, "az állam nem engedte el az egyetemek kezét".

"A magyar modell lényege, hogy az állami szerepvállalást a finanszírozásban megőrizve szeretnénk kihasználni a magánintézményi működés adta rugalmasabb kereteket"

– mondta a miniszter, megjegyezve: az idei új tanévben 21 egyetem kezdi meg a képzést az új struktúrában, a 280 ezer hallgatóból mintegy 180 ezer kezdi meg a tanulmányait ezekben az intézményekben.

A fokozatváltás harmadik feltételének nevezte a miniszter "a munka, a tudás és a szorgalom megbecsülését mind az oktatói, mind a hallgatói oldalon".

A Debreceni Egyetemről (DE) szólva azt mondta, az alapítványi forma növelni fogja az intézmény versenyképességét. A modellváltás következtében növekedhet a DE önfinanszírozó képessége, különösen az innovációs park fejlesztésével összefüggésben kialakuló üzleti modellekkel – utalt Palkovics László a nemzeti oltóanyaggyár beruházására, amely "az egyetem tudományos, kutatói tapasztalataira, szakembereire építve valósul meg".

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke azt mondta, az új működési forma megerősíti az egyetem autonómiáját, jelenét és jövőjét. A modern, hatékony, értékteremtő, kiválóságokat képző, oktató és kutató egyetem nemzeti kincs – fűzte hozzá az elnök.

Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora köszöntötte az elsőéveseket abból az alkalomból, hogy beléptek az intézmény 40 ezres közösségébe. Az egyetem sajátosságaként említette, hogy a fakultások, karok, képzőhelyek mellett ágazati kabinetek is működnek, amelyeken keresztül az iparvállalatokkal is kapcsolatba kerülnek a hallgatók.

Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint Debrecen komoly fejlődési szakaszban van. "Munkával, kitartással, szorgalommal, (...) hittel mindent el lehet érni" – biztatta az egyetem új polgárait a politikus.

"Debrecen városa az egyetem polgáraival együtt tervezi és építi a jövőt" – intézte szavait az elsőéves hallgatókhoz Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester. Hozzátette: az egyetemi polgárok a város megbecsült polgárai voltak a debreceni felsőoktatás történetében, s arra biztatott, hogy "egyetemistaként éljék meg örömmel a debreceniséget".