Infostart.hu
eur:
364
usd:
317.35
bux:
154461.85
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia
Nyitókép: Pixabay

Itt van Magyarország patkánytérképe – kiderült, hol a legrosszabb a helyzet

Az észlelések bejelentése alapján készült a térkép, amely az egerek és a patkányok által leginkább veszélyeztetett területeket és településeket mutatja meg.

A Sokk a rovar Facebook-oldal, amely tavaly a Magyarországon néhány évtizede megjelent invazív címeres poloskákról készített térképet, most Magyarország egyik legrégebbi kártevőirtó cége, a Bábolna Bio most a Facebook-közösség segítségével arra vállalkozott, hogy létrehozza az országos patkány- és egértérképet. Eddig idehaza csak a patkányok elterjedtségéről gyűjtöttek részlegesen adatokat néhány nagyobb településen, de évtizedes, részletes idősorok egyedül Budapestről állnak rendelkezésre – írja közleményében a cég.

A térkép alapjául szolgáló kérdőívet 4000 érdeklődő töltötte ki, a felmérés szerint nincs olyan vidéke az országnak, ahol ne lennének jelen a patkányok és az egerek, de az egyes megyék és települések között nagyon nagyok a különbségek. Lakosságarányosan a legkevesebb bejelentés a dunántúli megyékből jött, a legtöbb pedig Békésből, Borsodból, Hevesből és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.

A patkányok és egerek előfordulása összeségében hasonló képet mutat, de a két kártevő elterjedtségében is vannak jelentős különbségek, akár ugyanabban a megyében is. Míg például Borsodból jött lakosságarányosan a legtöbb egérészlelés, addig a patkányoknál a megye nincs a legfertőzöttebbek között. Patkányokból a legkevesebb bejelentés egyértelműen a dunántúli megyékből érkezett, egerek azonban a Nyugat-Dunántúl kivételével itt is szép számmal vannak. A nagyvárosok között is előfordulnak akár többszörös eltérések, de általában ezeknek a településeknek az adatai nagyságrendileg megegyeznek a saját térségükével.

Az országos patkány- és egértérkép megyei és települési adatait interaktív formában itt lehet megtekinteni. Érdekesség, hogy a nagyobb települések közül a lakosságarányos bejelentések alapján a patkányoknál és az egereknél is Sárbogárd, Gyomaendrőd és Kisújszállás végzett az első három helyen, csak más sorrendben. A települések észlelési toplistája itt látható. A térképen nem szerepelnek a budapesti adatok, mivel a lakossági bejelentésekről a Fővárosi Önkormányzat folyamatosan gyűjti az információkat, így ezekkel a kérdőíves kutatás számai nem összevethetőek.

A felmérés során arra is válaszolt a mintegy 4000 megkérdezett, hogy észlelt-e változást a patkányok és egerek számában az elmúlt időszakban. A válaszokból az derült ki, hogy a többség szerint nőtt ezeknek a rágcsálóknak a száma a környezetükben. A kártevőket jelentők legnagyobb része patkányból és egérből egyaránt több példányt észlel évente.

Címlapról ajánljuk
Megható Hobo-búcsú Deák Bill Gyulától
Egy ország gyászban

Megható Hobo-búcsú Deák Bill Gyulától

Földes László Hobo és Deák Bill Gyula 1979 óta ismerték egymást, hosszú évekig zenéltek együtt, egészen Bill távozásáig. Négy Hobo Blues Band lemezen énekelt, mielőtt szólókarrierbe kezdett, de Hobo és Póka Egon számos dalt írt neki később is. Földes László mély megrendüléssel emlékezett meg barátjáról és egykori zenésztársáról, azt ígérve, hogy később egy hosszabb írást is közöl majd az elhunytról.

Az őszödi beszéd 20 év után is hivatkozási alap a magyar belpolitikában

Gyurcsány Ferenc 2026-ban már nem politikus, hanem regényíró, de az őszödi beszéd két évtized után is hivatkozási alap és viszonyítási pont a magyar belpolitikában. Idén májusban az új Országgyűlés első üléseinek egyikén Magyar Péter miniszterelnök korábbi barátjához, Gulyás Gergely akkori fideszes frakcióvezetőhöz fordulva idézte fel a húsz évvel ezelőtti eseményeket.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Fejreállt a világ: nyáron már csak sétáltatni lehet az állatokat, legeltetni nem

Fejreállt a világ: nyáron már csak sétáltatni lehet az állatokat, legeltetni nem

A magyar juh- és kecskeágazat az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, hagyományosan exportorientált állattenyésztési ágazatunk, amelynek volt már része kiemelkedően sikeres időszakokban, de átvészelt komoly nehézségeket is. Nem alakult túl jól az idei év sem, hiszen az aszály, a takarmányhelyzet, a piaci bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok egyaránt komoly kihívások elé állítják a termelőket. Erről és a lehetséges fejlődési irányokról beszélgetünk az Alapvetés podcastban Mezőszentgyörgyi Dáviddal, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×