Siófokon zajlik az idén 90 éves Magyar Kórházszövetség 33. háromnapos, zártkörű kongresszusa, ennek kapcsán kérdezte a Világgazdaság az elnököt. Ficzere Andrea a pandémia alatt feltorlódott várólistákkal kapcsolatban kifejtette: pluszforrás nélkül nem lát esélyt arra, hogy a várakozó betegeket az intézmények a kórházi adósságállomány további növekedése nélkül elláthassák.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint csípőprotézisre 6473-an várnak, a medián várakozási idő 427 nap, a maximum 2337 nap (hat és fél év). Szürkehályog-műtétre 9587-en várakoznak,
a medián várakozási idő 249 nap, a maximum pedig 1127 nap, ami több mint három év.
A kórházakban felhalmozódott kifizetetlen számlák összege a Magyar Államkincstár április 30-i adatai szerint 32,7 milliárd forintra nőtt.
A szakember szerint a fekvőbeteg-ellátó intézményeket erősen megterhelték a Covid-betegek gyógyításával járó költségek, bár az elmúlt hónapokban többször érkezett az intézmények számláira a járvány generálta költségeket enyhítő forrás.
A Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: a pandémia alatt a megszokottnál kevesebb nem covidos beteg ellátása lényegesen nagyobb költséggel járt, mint normál időszakban, mert
súlyosabb állapotban, szövődményekkel érkeztek a betegek.
A kódrevízió (BNO-kód) évek óta húzódik, pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a kórházak financiálisan stabil helyzetbe kerülhessenek - hangsúlyozta a szakember, aki szerint bár az orvosbéremelés pozitívum volt, nincs forrás
- az emelt bérekből százalékosan számított ügyeleti díjakra,
- a szakterületi pótlékokra és
- a vállalkozók óradíjának az egészségügyi jogviszonyban dolgozók bérének szintjére emelésére.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a kórházi ágyak száma összesen 69 ezerre tehető, ebből aktív betegágy 42 ezer, a krónikusbeteg-ellátás pedig 27 ezer ágyon történik. Ficzere Andrea szerint az aktív ágyak száma valamelyest csökkenthető, a krónikus ágyak száma pedig mindenképpen növelésre szorul.
A szociális ágazat is erősítést igényel, mivel biztosítani kell az idős, egyedülálló, ápolásra szoruló emberek gondozását. Mindemellett
a koronavírus-járvány során bebizonyosodott, hogy nagyon fontos szerepe lesz a jövőben a távgondozásnak,
amellyel a betegek az otthonukban és a munkahelyükön is biztonságban érezhetik magukat, hiszen aktív életmód mellett tudnak állandó kapcsolatot fenntartani az ellátórendszerrel.
