A távkonzultáció, más nevén a telemedicina több mint egy évtizede ismert és alkalmazott a nagyvilágban, elsősorban azokban az országokban – Ausztrália vagy Kanada –, ahol a nagy távolságok miatt bizonyos családoknak lehetőségük sincs rövid időn belül eljutniuk vizsgálat céljából ellátócentrumokba, gyerek- vagy háziorvosokhoz. A telekommunikáció fejlődésével azonban egyre szélesebb lehetőségek nyíltak, hogy kezdetben telefonon és e-mailben, majd később akár élő vagy rögzített videóbejelentkezések keretében kapcsolatba tudjanak lépni az érintettek az orvosokkal, akiktől szakszerű terápiás javaslatokat is kaphatnak.
A koronavírus-járvány ezt a lehetőséget hozta el Magyarországon is – fogalmazott az InfoRádiónak a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki szerint ha nem szükséges, hogy beteg személyesen is jelen legyen a vizsgálatkor, és az megoldható írásban, szóban, esetleg képi üzenetváltással, akkor ez mindenképp
hasznos gyógyítói-vizsgálati módszer.
A Magyar Gyermekorvosok Társaságának reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett szülők több mint fele (56 százaléka) vett igénybe a tavaly augusztustól az év végéig tartó időszakban orvosi távkonzultációt, azzal együtt, hogy bizony esetekben – súlyos állapotban lévő, rendkívüli tüneteket produkáló gyerekeknél – föl sem merülhet ennek a lehetősége. Azonban számtalan esetben, amikor az orvos és a szülő régóta ismerte egymást, nagyon jól használható volt – tette hozzá Gárdos László –, miután az ilyen tapasztalatot szerzők túlnyomó többsége, 85 százaléka megfelelőnek és megnyugtatónak értékelte ezt a lehetőséget a felmerült gyermekegészségügyi problémák megoldásában.
A válaszadók elenyésző töredéke, mindössze 1 százaléka választott a konzultációhoz videóhívást, a nyilvános közösségi chatplatformokon próbálkozók részaránya pedig 9 százalék volt. Ennél lényegesen többen folyamodtak elektronikus levélhez (16 százalék),
a legtöbben azonban telefonáltak:
ezt tette a megkérdezettek 88 százaléka, amely során nyilvánvalóan dinamikusan tudott kérdezni és válaszolni, azonnal lereagálva az adott helyzetet a két fél – magyarázta a szakember.
A jövőre nézve a megkérdezettek 71 százaléka tudja teljes egészében vagy legalább részben elképzelni a gyermekorvosi ellátás részeként a telemedicinát. Vélhetően azért, hiszen amennyiben a telekommunikációs találkozások választ kínálnak a felmerülő kérdésekre, problémákra, akkor az sok mindent – utazást, pénzt, a gyerek hiányzását, és így tovább – megspórolhat a szülők számára is. További hozadék, hogy ezáltal az orvosi rendelőkben viszont azokra a betegekre tudnak fókuszálni, akiknek viszont mindenképp meg kell jelenniük.
„Valószínűleg mind a szülők, mind az orvosi ellátórendszer számára további előnyei lesznek”
– fogalmazott Gárdos László, aki szerint még tanulni kell a rendszert, és számtalan olyan kérdés lehet, ami változtatni fogja a rendszer működését, de a kezdeti tapasztalatok pozitív visszajelezést jelentenek a szakma és a társadalom számára is.