Jelentős változás mutatkozik az építőipari utánpótlás helyzetében. Úgy tűnik, egyre kedveltebb az ágazat a fiatalok körében. Az okokról Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek.

„Az építőiparban 2017 óta egyértelműen érezhető volt a szakmunkás- és a mérnökhiány – mondta a lapnak Koji László. – Ez a probléma a kétezres évek elejétől fennállt, de a 2008-ban kirobbant válság egészen 2013-ig elfedte a bajokat. A krízis elrejtette a szakképzés körüli nehézségeket. Abban az időszakban kevés volt a beruházás, nem kellett szembesülni a munkaerőhiánnyal. Úgy is, hogy tudtuk: 2005-től fokozatosan csökkent az iskolarendszerbe bekerülő és az onnan kikerülő szakmunkások és mérnökök száma. Ráadásul jött a recesszió, ami szintén visszavetette az építőipari szakma iránti érdeklődést. Ezért az utánpótlás helyzete 2014-re, 2015-re tragikus mélypontra süllyedt.”

Az idei beiratkozáskor megnőtt a jelentkezők száma. A szakiskolákba 40 százalékkal jelentkeztek többen, a mérnökök esetében is javulás tapasztalható. A kedvező fordulat az elnök szerint elsősorban a magasabb fizetés miatt következett be, a szakmunkások bruttó átlagbére 400 ezer, a mérnököké 650 ezer forintra nőtt. A szektor szempontjából jó fejleménynek tarja, hogy a következő négy-öt évben sok beruházás várható.

Vonzó a fiataloknak az is, hogy terjednek az építőiparban a modern, digitális eszközök.

Koji László rámutatott arra, hogy

a 2008-as válság után 2013-ig 35 ezer építőipari szakember vállalt munkát külföldön, ebből a koronavírus-járvány első hullámakor több ezren visszajöttek.

A múlt nyáron azonban ismét visszamentek külföldre, igaz, több százan közülük itthon maradtak. A második és harmadik hullám idején azonban ez a mozgás elmaradt, aki kint dolgozott, az az ottani munkát választotta. Ez igaz a hazánkban foglalkoztatott nem uniós állampolgárokra is. Ők, mintegy 15 ezren, Magyarországon maradtak.