Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet az ünnepi istentiszteleten karácsony első napján az óbudai evangélikus templomban 2020. december 25-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Fabiny Tamás: Jézust nem lehet bezárni a templomba

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az oltásrokról és az újraindításról is beszélt.

Jézus erősebb a templom falainál, és ahogy a bezárkózott tanítványokat, úgy a karanténban lévő mai embert is meg tudja szólítani - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvét alkalmából.

Fabiny Tamás az MTI-nek kifejtette: az idei húsvétkor üresek a templomok, de Jézust nem lehet bezárni a templomba, ahogy magáról mondta Máté evangéliumában, ő a "templomnál is nagyobb". "Bármennyire szeretjük tehát a templomot mint szakrális teret, mint az istentiszteletek és a közösség találkozásának helyét, nem kell kétségbeesnünk", hogy idén húsvétkor nem lehet a templomban, közösségben ünnepelni. Mert húsvétkor nemcsak a templom, hanem Jézus sírja is üres, és a feltámadt Krisztus képes személyesen, a bezárt ajtókon keresztül is megtalálni és megszólítani tanítványait.

Kitért arra: a templomok zárva vannak ugyan, de a lelkészek folyamatosan végzik szolgálatukat. "Szeretném, ha megértené a társadalom, hogy a lelkészeink heroikus munkát végeznek, és ahogy az orvosoknak, ápolóknak, rendőröknek, katonáknak és pékeknek, úgy nekik is kijár dicséret."

Ugyanúgy az életüket kockáztatják, amikor elmennek a betegekhez vagy amikor temetnek. Éppen ezért a katolikus, a református és az evangélikus egyház levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a pedagógusokhoz hasonlóan a lelkészeket is vegyék előre az oltási tervben - mondta, hozzátéve, hogy természetesen

nemcsak a három nagy keresztény felekezet, hanem valamennyi egyház lelkészeinek oltását kérik.

"Veszélyeztett hivatás a lelkészeké", és "egy éven keresztül semmilyen privilégiumot nem kért az egyház a papjainak, most azonban úgy gondoltuk", hogy amennyire méltányos a tanárok oltása, ugyanannyira indokolt a lelkészek védettségének biztosítása is, hogy végezhessék a szolgálatot, amelyre olyan nagy szüksége van a társadalomnak - hangsúlyozta a püspök.

Meglátása szerint komoly feladat vár az egyházakra a társadalom lelki egészségének helyreállításában. A több mint egy éve tartó koronavírus-járvány érthető módon kiábrándulttá, depresszióssá tette a társadalmat, és az ebből való felépülésben az egyházak sokat tudnak segíteni.

Fabiny Tamás szólt arról is, hogy az egyházban tudatosan készülnek a járvány utáni időszakra, mert ahogy a gazdaságot vagy a turizmust, úgy az egyházi életet is újra kell indítani. Igaz, hogy "az egyház nem zárt be", de "az embereket vissza kell szeretni, vissza kell hívni a templomba", mert le lehet szokni a vasárnapi istentiszteletről vagy a bibliaóráról, a személyes kapcsolatkereséstől. Jobb esetben a digitális istentiszteletek és közösségi alkalmak lépnek a helyükbe, rosszabb esetben semmi - fűzte hozzá.

Elmondta,

"túlsó part" elnevezéssel konkrét tervet dolgoztak ki az újranyitásra:

szervezetfejlesztési és teológiai munka folyik, a lelkészeknek olyan - egyelőre online - konferenciákat, programokat szerveznek, amelyeken szakemberek segítségével készítik fel őket arra, hogyan lehet majd újraszervezni a közösségeket, megszólítani a fiatalokat, ismét személyes pasztorális munkát végezni.

Az evangélikus püspök szerint nem elég, ha csak oda akarunk újra visszajutni, ahol 2020 márciusában tartottunk. A követendő példa IV. Béláé, aki a tatárjárás után nem engedte újjáépíteni a lerombolt földvárakat, hanem kővárakat építtetett helyettük. Ahhoz, hogy ne történhessen meg újra az, amiben most vagyunk, nem elég visszakapni a járvány előtti életünket. De ha az életünk részévé tesszük az elmúlt év tapasztalatait, beleértve a rengeteg szenvedést és fájdalmat, akkor talán érzékenyebbek leszünk más emberek gyötrelmei és nélkülözése iránt, és a digitális világban szerzett jártasság is élhetőbbé teheti az életünket - mondta.

Megjegyezte, a testi és lelki megerősödést szimbolikusan is szolgálja az evangélikus egyház húsvéti akciója, melynek keretében az egyház diakóniai otthonainak munkatársai vitamincsomagot kapnak egy-egy bibliai idézet kíséretében.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×