eur:
394.5
usd:
370.35
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Ficzere Andrea, az Uzsoki úti kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség új elnöke a szövetség XXXI. kongresszusán Egerben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Ficzere Andrea: Csak akkor tudjuk a személyzetet biztosítani, ha csökkenteni tudjuk a beáramló betegek számát

„Az a kérdés, van-e kellő személyzet arra, hogy a beteget megfelelő szinten ápoljuk. A lélegeztetőgép és a gyógyszer mellé szakember is kell” – mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, de beszélt a Covid-ellátás nehézségeiről, az újraindulás feladatairól és arról is, hogy miért tért vissza a társadalom empátiája.

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az aktuális nehézségeinket meg tudjuk oldani. Ha több beteg jön, több kollégát állítunk be a covid ellátásba, hogy minél több embert meg tudjunk menteni – mondta Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke hozzátette: jó helyzetben vannak abból a szempontból, hogy a problémáikat meghallgatja és segíti az Országos Kórházi Főigazgatóság, ha kell, még plusz személyzetet is kapnak kívülről.

Mint fogalmazott, most az a legfontosabb, hogy csökkentsék a járvány terjedését, ezért például

az elektív ellátásból is csoportosítanak át szakembereket a Covid-ellátásba.

Az intézményekben pontosan szabályozzák a betegutakat, csak sürgősségi eset érkezhet, és már a kapuban „triázsolják” az érkezőket, azaz eldöntik, hogy potenciálisan fertőzöttek-e. Ezután vagy a tiszta, vagy a járványos terület felé terelik a beteget, majd ismét dönteni kell: vagy felveszik a kórházba, vagy hazaküldik.

„Az intézmények adottságától függ, hogy milyen betegutat lehet kialakítani” – mondta az Uzsoki Utcai Kórházat is irányító szakember. Ficzere Andrea arra is felhívta a figyelmet:

nagyon fontos, hogy a személyzet többsége be legyen oltva,

mert ez ad biztonságot, de attól, hogy valaki oltott, még be kell tartania minden óvintézkedést, hiszen a vakcina csak attól véd meg, hogy súlyos legyen a betegség lefolyása, ha elkapja a vírust.

A betegeknek azt javasolja: aki nincs jól, és úgy érzi, más ez a betegsége, mint a korábbiak, akkor a biztonság kedvéért jelentkezzen az orvosnál. Ott majd eldől, hogy valóban covidos beteg-e, és szükség esetén meg tudják előzni a nagyon súlyos állapot kialakulását.

Kritikus kérdés a kórházba kerülők hozzátartozóinak a tájékoztatása. Ez is intézményfüggő, hangsúlyozta Ficzere Andrea, és ismertette az Uzsokiban kialakított rendet:

„Nálunk egy konkrét telefonszámon lehet munkaidőben érdeklődni, ahol egy orvos ad tájékoztatást a betegek állapotáról. Ez a kapacitás is véges, hiszen nem tudunk minden telefont felvenni, de mindenki jobban jár, ha a hozzátartozók is tájékozottak.”

Az elmúlt egy év alatt a Covid-osztályokon mindenhol kialakult a csapatok magja, akik rövid idő alatt meg tudják tanítani a speciális tudnivalókat a hozzájuk csatlakozóknak. A főigazgató hozzátette: a Covid-ellátásnak vannak olyan segítő tevékenységei, amelyeket bárki el tud végezni, és ez jelentős erőforrásokat tud felszabadítani, hogy a fontosabb feladataikra koncentrálhassanak.

„A Covid-osztályokon

önkéntesek is be tudnak segíteni, tudnak etetni, sétáltatni, tornáztatni, beszélgetni, amire esetleg nincs kapacitása a szakszemélyzetnek”

– mondta a Kórházszövetség elnöke. A jelentkező önkéntes oktatást kap, majd be is vetik az ellátásban, ahol széles skálán és érdemben tudják használni őket.

A színvonal nem egységes a magyar kórházakban – mondta, de hozzátette, ez szándékos: vannak olyan centrumok, ahol nagyon magas színvonalú az ellátás, oda kell szállítani a legsúlyosabb állapotú betegeket, míg a kevésbé felszerelt osztályokon a kevésbé súlyos betegeket tudják kezelni. Eszközök és gyógyszerek mindenhol rendelkezésre állnak, hangsúlyozta a szakember, de hozzátette: „Az a kérdés, van-e kellő személyzet arra, hogy a beteget megfelelő szinten ápoljuk. A lélegeztetőgép és a gyógyszer mellé szakember is kell” – mondta, és a kérdésre, hogy van-e elég szakember, úgy felelt: van, ahol igen, van, ahol nem, de ez Covid-független, normál időszakban is vannak különbségek. „Csak akkor tudjuk a megfelelő számú személyzetet biztosítani, ha csökkenteni tudjuk a beáramló betegek számát. Ezért fontos a szabályok betartása és a leállás az országban” – tette hozzá.

A kórházi élet újraindítása

Az intézményekben most mindenki a Covid-ellátásra összpontosítja az erőforrásokat, de bizonyos területeken továbbra is szolgáltatni kell. Ilyen a sürgősségi és traumatológiai ellátás, de a daganatos betegeket is ellátják, hiszen az ő esetükben minden óra számíthat.

„Nehéz ez az egymással párhuzamosan zajló betegellátás. Ha csitul ez a nehéz időszak, akkor visszaengedjük a most várakozó betegeket, de elképzelhető, hogy egy részük súlyosabb állapotban fog visszatérni hozzánk” – vetítette előre a jövőt a kórházigazgató. Úgy véli, hogy fokozatosan kell felengedni a blokkot a kórházakban, rangsorolni kell a beavatkozásra váró betegeket, de közben

a menedzsmenteknek pihentetniük is kell majd a személyzetet,

mert nagyon kimerültek, és szükségük lesz a felfrissülésre, hogy utána el tudják látni a várakozó betegeket.

Eközben szerinte arra is fel kell készülni, hogy új szemléletre lesz szükség: jó néhány évig szem előtt kell tartani, hogy ismét lehet járvány, és szükség esetén biztosítani kell az azonnali átállást.

„Most minden beteg minden ellátást meg tud kapni az intézményre vonatkozó financiális következmények nélkül” – mondta Ficzere Andrea a kórházi adósság kapcsán. Most a beteg élete a fontos, nem a pénzügyi szempont, de utólag nyilván el kell majd számolni. „Nagyon drága a járványt leküzdeni, de nagyon sok olyan költés nem valósul meg, amely békeidőben megterheli az intézményeket. De alig várom már, hogy az legyen a problémánk, hogy az elektív ellátásokat hogyan tudjuk elvégezni” – mondta.

Távozó orvosok, eltűnő paraszolvencia

Az idén hatályba lévő új egészségügyi jogviszony körüli vitákról úgy fogalmazott: volt egy nehezebb időszak, amikor az volt a kérdés, hogy ki fogja aláírni az új szerződését. A 96 százalékos bennmaradási arányt végül nagyon jónak tekinti, szerinte sok olyan szakember lépett ki ugyanis is, aki már eleve ezt fontolgatta.

„Nehéz erről érzelemmentesen beszélni:

aki az egészségügy mellett tette le a voksát, az szeret gyógyítani, betegekkel dolgozni, és ez független a jogviszonytól” – mondta Ficzere Andrea, és úgy látja, azok közül, akik kiléptek, sokan meg fogják bánni, mert a magánintézményekben sosem lesz olyan színes a portfólió, mint egy államiban. „Hiszek az állami egészségügy színességében, minőségében és eredményeiben” – jelentette ki.

A távozókról elmondta, hogy vegyes a kép, és nemcsak szakmánként, hanem területileg is eltérő. Leginkább a szülészet-nőgyógyászat, az aneszteziológia és a traumatológia érintett. Azonban szerinte sokan vissza fognak térni, ahogy lecsendesül a járvány.

Az állami és a magánellátás viszonyáról úgy nyilatkozott: sokan dolgoznak azon, hogy világos legyen a helyzet. Most a járványhelyzet miatt sok betegség esetén nagyon népszerűek a magánintézmények, de úgy véli, ezeknek a betegeknek nagy része vissza fog térni az állami ellátásba. „Most meg lehet alkotni a közös szakmai szabályokat, a számonkérést, az ellenőrzést, a finanszírozást pedig ehhez kell adaptálni” – mondta.

A Kórházszövetség elnöke szerint

az állami szférában most az lesz a legfontosabb feladat, hogy a személyzetnek jövőképet mutassanak,

hogy ne lépjenek ki a járvány után. „Nagyon fáradtak, elkeseredettek, rossz élményeik vannak a sikertelen esetek miatt. Fontos őket most támogatni, és biztosítani nekik a jövőt, hogy ne akarjanak innen elmenni” – mondta Ficzere Andrea.

Hangsúlyozta azt is, hogy a jelentős béremelés mellett az orvosoknak is szükségük van a szakmai fejlődést biztosító jövőre is, hiszen nemcsak a pénz számít, hanem a szakmai környezet, a színvonal és a munkahelyi légkör is. A szakdolgozók is kaptak béremelést, de nem olyan jelentőset, ezért őket meg kell erősíteni, „mert rossz érzés van bennük, mivel azt gondolják, nem kapták meg azt a figyelmet, mint az orvosok.” A műszaki, gazdasági, informatikai területen nagyon régóta nem történt béremelés, pedig őket is meg kell nyerni, hiszen nélkülük sem működik a rendszer, és ehhez központi intézkedésre is szükség van.

Az orvosok társadalmi megbecsültségéről úgy nyilatkozott, hogy ez hullámzó a járvány alatt: a tavaszi tapsok után ősszel kritikus volt a lakosság, de most megint inkább elismerő hangokat lehet hallani.

„Amikor sokan magukon vagy a családtagjaikon érzik a járvány hatását, akkor növekszik az empátia. Lassan kialakul ez, a végére biztos, hogy ismét megbecsülik majd az egészségügyi dolgozókat” – mondta.

Példaként említette saját alapítványukat, amely a fogjunkossze.hu oldalon koordinálja a támogatásokat. A kezdeményezés részeként megszavaztatták a dolgozókat, a betegeket és a hozzátartozóikat, hogy ki legyen az év Covid-dolgozója, és az erre a célra felajánlott százmillió forintos adományból 95 dolgozó részesült.

A beszélgetés alább teljes egészében meghallgatható.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×