Az elmúlt időszakban jelentős figyelmet fordítottak a tüskefehérje változásaira és arra, hogy ezek a változások hogyan befolyásolják a vírus terjedésének dinamikáját, illetve hogy miként képes esetleg ezek révén megkerülni az immunrendszer védekezési mechanizmusait - olvasható a Jakab Ferenc virológus professzor (a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője) nevével fémjelzett Facebook-bejegyzésben.
Ráadásul a tüskefehérjében létrejövő változások megváltoztathatják a vírus receptorkötő (hACE2) képességét is. Az összes jelenlegi aggodalomra okot adó változat (B.1.351, B.1.1.7 és P1 törzsek) különböznek az eredeti, vuhani vírustörzstől.
Egyelőre jók vagyunk - de a jövőben újdonság kell
Az immunvédekezés kijátszásának kockázatát hosszú távon nehéz megjósolni az emberi koronavírusok, így a SARS-CoV-2 esetében is, de a madár koronavírussal végzett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy egy adott variáns elleni oltások védenek a kismértékben különböző variánsoktól is. Nem mindig adnak kellő védelmet azonban az erősen különböző változatok ellen. A jelenleg rendelkezésre álló Covid-19 vakcinák valószínűleg mind védelmet nyújtanak a SARS-CoV-2 uralkodó változataival szemben.
A megoldás hosszú távon az úgynevezett multivalens vakcinákban rejlik
- hívja fel a figyelmet Jakab Ferenc. "A multivalens vakcinák tartalmazzák többek között a vírus külső fehérjeburkának (nukleoprotein) elemeit is, amelynek a szelekciós nyomása és ezzel a variabilitása is kisebb, mint a tüskefehérje változási képessége. Ezen védőoltások alapját tehát már feltételezhetően több domináns variáns adja majd."
Hangsúlyozza,
a SARS-CoV-2 elleni oltásokra sok évig szükség lesz még, és ezek az oltások különbözőek lesznek, pontosan a vírus változékonysága miatt.
Ez kicsit talán az influenzavírus elleni oltásokhoz hasonlít majd. A nemzeti és nemzetközi felmérések, valamint az új variánsok gyors azonosítása és molekuláris jellemzése lehetővé teszi számunkra, hogy a jelenlegi helyzethez hasonlóan "már ne a probléma után fussunk majd, hanem megelőzzük azt"!